Tessék, felfedeztem a spanyol viaszt. Kérem a Nobel-díjat.
Fellebbet a fátyol az Amőba játék lényegéről. Muníciót gyűjtenek a választási programhoz, kommunikációhoz.

Az egy dolog, hogy a mobilszámom, címem megadása nélkül nem „akkreditálhatom” magam. Tehát januártól kezdve nemcsak a postaládám lesz tele piros szeméttel, de a mobilomba is kapom majd a spam-eket. Ezt írják adatkezelési elvként:

„Az adatok kezelésének célja a játékban részt vevő játékosok és az adatkezelő közötti folyamatos kapcsolat biztosítása, illteve a játékosok közötti kommunikáció megteremtése, közvéleménykutatás és szavazás lebonyolítása, továbbá annak biztosítása, hogy egy játékos a játék adott szakaszában csak egy szavazatot adjon le.”

Szóval jönnek majd a választási spam-ek. Mert olyan nem volt, hogy köszönöm én ilyet nem kérek, én csak játszani jöttem.

A másik dolog, az a fontosabb. Vannak elméleti és gyakorlati feladatok. Eddig csak elméletit tüntettek fel, gondolom, amikor már jól megvan a csoportkohézió, akkor jönnek majd a gyakorlatiak. Persze a csoportvezető nyugtatgatott, hogy nem kell majd plakátolni, azonban gyanús, hogy az áltisis osztálytársak és más amway-es haverok beszervezéséért plusz pont jár.

Tehát az elméleti feladatok. Értékeld…, te mit tennél…, hogyan látod a 100 lépés program egyes elemeit. Hogyan értékeled a családtámogatási lépések kommunikációját, hogyan foglalkoznál a hálapénz kérdésével, hogyan szerveznéd át a családtámogatási rendszert? Egy gigantikus brainstorming: mit gondol a nép egy tipikus választási program előelemeiről.
Kiváncsi vagyok, hova fajul a dolog: esetleg kell-e majd a 12. kerületi polgári kör tagjait győzködni arról, hogy az Amőbában hidegebb a sör. De talán hívhatnánk Polipnak is. Az is sósvizi élőlény.