Első karácsony, saját lakásban, egyedül. És mégis nagyon jó volt. Díszek a csövön, gyertyák a polcon, lágy fények, Amelie Poulain zenél. Az asztalon fehér terítő, rajta szezámmagkrém, szárított paradicsom-krém, rákos salát és csíkokra vágott répa, uborka. Főételnek a család polentát evett salátával; apukámmal olaszrizlinget ittunk hozzá. Csokis gesztenyetekercs és kuglóf volt az utolsó fogás. A szüleim és a barátnők élénken beszélgettek, a viasz lecsöpögött. Ritkán van ilyen hangulatos karácsonyi vacsora.
Ne kockáztass!
A május az a hónap, amit a legtöbben alig várnak. Kivéve talán az érettségiző diákokat, számukra most jön a megmérettetés. Áttanult éjszakák és nappalok, soha el nem fogyó tételsorok, számok, évszámok, képletek… Ahogy erre gondolok,...



