Évvége, évértékelő.
Emiatt már vártam is ezt a napot; tavaly olyan jó volt áttekinteni és összegezni az elmúlt évet, hogy ezt most is megteszem. Sőt, még mottó is eszembe jutott. “…a hetedik te magad légy!” Persze az kérdés, hogy mihez képest hetedik. Ha években számulunk, akkor nyilvánvalóan 2000-hez képest új szekvencia jön, minthogy a hetedik a megújulás száma (asszem) a zsidó hagyományok szerint: a hét hetedik napján megpihenünk és a hetedik évben ugaron hagyjuk a földet, hogy az is feltöltődjön, megújuljon. Számomra 2000 egy meghatározó év volt: életem első diplomájának és állásának éve, valamint életemben először találkoztam igen közelről a rákkal és a halállal. Volt barátom halála, a “világ összeomlása” után pedig jól elmulasztottam számot vetni a kapcsolattal, kiértékelni azt, hogy mi tetszett és mi nem. Ez volt 2000, melynek végén eddigi életem legszebb szerelmeslevelét kaptam.
Hét évvel később pedig…

Január
A 2006 Karácsonyi Meglepetéstől (KM) mámorosan indult az év, éreztem hogy végre valahára kezdek tényleg túl lenni az egy évvel azelőtti szakításon. Ezt rögtön követte egy erős rácuppanás – az érzelmi állat hirtelen nagyon éhes lett -, majd egy gyors kijózanodás. A hónap végefelé eldöntöttem: nagy kalandra megyek nyáron, Törökországba busszal, sátorral és 30 ismeretlennel.

Február
Hozzáláttam különféle régi álmaim megvalósításához: a hónap elején elmentem egy profi sminkeshez a Douglas-ba, aki csodaszépre festette a szemem, én meg egy folyamatábrát próbáltam felskiccelni az egészről, hogy otthon reprodukálhassam. Elmentem életem első Rögtönzések Színháza előadására, ahol megismerkedtem a kétméteres Vikinggel, és arra gondoltam, hogy kipróbálom, milyen az, ha nem az addig szokásos köpcösökkel randizok. A másfél éve tartó dráma-csoportnak vége lett, és egyrészről nagy űrt hagyott maga után, másrészről pedig éreztem, hogy most rajtam a sor: amit a drámán közösen elkezdtünk, azt már egyedül kell folytatnom.
Ebben a hónapban meghalt Pötyi, viszont Janka megszületett.

Március
A hónapot pánikrohammal kezdtem egy szép vasárnapon: feküdtem az ágyamon és nem bírtam megmozdulni, tisztán éreztem, ahogy feszültség a bőrömön keresztül kifolyik én meg beleőrülök az általam bizonytalannak vélt helyzetbe. Röpke 5-6 óra alatt nagyjából elmúlt. Viking később elhajózott, és csak pár napig bántam. A nőgyógyász viszont beparáztatott az inzulin-kérdéssel (inzulin, hormontermelés, gyerek a kulcsszavak, de sajnos a pontos biokémiai összefüggést nem értem), ezért ijedtemben elkezdtem a legkomolyabb cukorbeteg diétát és sokat sportoltam. A hónap idusán nem teljesen véletlenül a rohamrendőrök közé keveredtünk a Gödörnél, majd igazi későkamaszos órák következtek az újra felbukkanó KM-mel. Egy héttel később az Ellátóban ellopták a táskám az összes iratommal, majd a hónap végén három év vitrinezés után elhoztam az utolsó ékszereimet is a Nyitott Műhelyből.

Április
Isteni piknikkel kezdődött a tavasz, igazi lazulós nap volt, a végén Dunán kacsázással és nagyvárosi éjszakai kitelepüléssel. Akkreditáltak a WAMP kiállítói közé, amitől kissé beparáztam, de jelentkeztem a májusi kiállításra, valamint elkezdtem rászokni az “első éjszaka jogára”, azaz, hogy a láncaim többségét egyszer-kétszer felveszem mielőtt eladnám őket. A hónap vége felé pedig igazi tinédzseri rajongással három napra belezúgtam egy kecskedudásba.

Tavasz, piknik

Május
Sdw segítségével elkészült a logóm és debütáltam a Wampon: számomra is meglepően jó eredménnyel. Az elsejei hosszú hétvégén threesome vándorlás az éjszakában, majd újabb éjszakázás KM-mel. Ennek kapcsán később tudatosult bennem, hogy mennyire nem vezet sehova, ha az ember sok energiát fektet érzelmeinek agyi szabályozásába. Ebben a hónapban született meg Emma, és elkezdtem óriás-pókokkal rémeket álmodni.

A new brand is born

Június
Sűrű volt ez a hónap és kiakadással kezdődött. A “nincs értelme racionalizálni az érzéseket” felismerést követte a “let it flow” életérzés (azaz merjem vállalni, és aszerint cselekedni, ha már van), de totális ignorálást kaptam cserébe, amit sehogy sem tudtam beilleszteni a koordináta rendszerembe. Ha valami, akkor az ignorálás az, ami nagyon ki tud akasztani. Később ugyan többszörös bocsánatkérés követte, de az eset mélyebben hatott, mint gondoltam.
Elmentem egy kiállításra és egy pszichológiai témájú (a családállításról)előadásra; ez utóbbit végigzokogtam és egyúttal kizuhant a szekrénybe zárt csontváz. A hónap következő kiakadása a Manager Magazin szerkesztőségének feloszlása volt: igazi halotti tor volt a szerkesztőségi búcsú-buli. Megható volt, ahogy a főszerkesztő és helyettese mindenkinek személyre szabott ajándékot adtak, én meg magamban sírtam egy olyan Műhely megszűnése miatt, amihez ha külsősként is, de jó volt félig-meddig tartozni.
Szent Iván éjjelén pedig valakinek (majdnem) az első csókja voltam; a nyomasztó pókos álmok pedig folytatódtak. A hónap végén fotóztam egy jóízűt: bejártuk a Józsefvárost, melynek eredményeképp később megkaptam életem első fotós-állásajánlatát. (Briefly: Shadai figyelmeztett, hogy egy ismert online ingatlan-oldal magazinja forrásmegjelölés nélkül használja képeimet (és még másét is), én ezt szóvá tettem, mire korrigálták a hibát és egyúttal munkát is kínáltak.)

Szellemek Józsefvárosban

Július
Majdnem Mrs Robinson lettem, de aztán inkább újabb pánik jött: másé és nyomában az enyém. Egy reggel pedig arra ébredtem, hogy “igazi férfit akarok”, így felvettem a kapcsolatot egy régi-régi baráttal. A kapcsolatfelvételből egy kezdődő Lányregény lett, és ezt nagyon élveztem. Közben pókos álmok újra jöttek, Lányregénnyel együtt pedig fejteni kezdtük. A hónap végefelé elkezdtem bevásárolni: sátor, hálózsák, gázfőző, bakancs, túrazoknik. És izgultam.

Augusztus
A kapcsolati-érzelmi paragép sajnos a hónap elején bekapcsolt – igaz, a korábbihoz képest már kisebb energiával -, és ez nagyon idegesített. Lányregényem révén úgy tűnt, hogy azt gondolom, idővel jöhet a megállapodás. Időközben inspiratív gyöngyös blogokra bukkantam, valamint a hónap közepén beleugrottam életem egyik legnagyobb kalandjába. A törökországi út igazi NAGY utazás lett: találkoztam a szinkronhangommal, életemben másodszor éreztem azt, hogy konstans buliban vagyok, életemben először megmásztam egy nagy vulkánt és éreztem, hogy most valamilyen komoly határt léptem át. Az elmúlt évek második legjobb döntése volt elmenni erre az útra.

A nagy út

Szeptember
Az úttól bódultan hazaérkeztem, majd kiderült: Lányregény kevésbé lányregényesen folytatódik, vagyis más Lányregényeként. Egy hét padló, majd levélváltás a szerelem mibenlétéről. Ezt lassú gyógyulás követte, viszont a hónap végefelé rájöttem, hogy korai lenne nekem a családalapítás; bármennyire is szeretnék gyereket, most nem tudnék rá figyelni, egyelőre annyira élvezem az ide-oda menést, a mindenfélét. A hónap végén borfesztiválon ünnepeltünk: egy igazi csajos-barátnős szép őszi napot töltöttünk együtt.

Október
Tündérkirálynős ruhában pózoltam magamnak a hónap elején, és Csilla férjhez ment. Majd engem is megleptek: szülinapi meglepetés-fotelt kaptam, és nagyon jól esett, hogy ezegyszer miattam gyűlnek össze emberek. Emellett elmentem életem első Lajkó Félix koncertjére, és hatás alatt álló nőként jöttem ki a teremből. Az októberi hosszú hétvégén Parndorfban és Bécsben igazi soppingolós napot produkáltunk Anival és Vercsivel, majd véletlenül majdnem megfullasztottam Vercsit a szemlevessel. Ebben a hónapban újabb termékfejlesztés történt: megjelentek az életemben a pufi virágok.

Köpködés a szusibárban

November
Jól kezdődött a hónap: kaptam kölcsönbe csiszológépet, majd egy fantasztikus hétvégi hóviharos kiránduláson vettem részt a Mátrában a szinkronhangommal; igazi feltöltődés volt. Jelentkeztem a karácsonyi kétnapos Wampra és valami egészen elsöprő ötlet-halmaz indult el bennem: volt olyan reggel, hogy egy nyakláncra ébredtem, amit azonnal le kellett rajzolnom. A hónap alatt annyi láncot csináltam, mint még sosem, és meglehetősen lefáradtam. Két kislánnyal gyarapodott az univerzum: megszületett Lili és Hédi. A novembert egy újabb meglepetés zárta KM-mel: hónapokig nem volt kedvem vele találkozni, s amikor már biztos voltam abban, hogy nem hat rám, találkoztunk, és kiderült: bizony még mindig hat.

Ősszel, hóviharban

December
A hónap elején újra KM; de ez számomra nem folytatása volt a tavaszinak, hanem inkább egyfajta Part II. Készülődés a Wampra, látogatás és dichoroic medálok készítése a Gyöngytyúk Tanyán, aztán két nap intenzív kofáskodás, majd elégedett hátradőlés az üresség-kiürülés érzésével, de a rajongói levelektől boldogan. A Narancs-bulin “meglepetés-évfordulót” ünnepeltünk, majd jött a hír: SDW meghalt. Karácsony előtt pedig egy Dr House-imitátort kísérgettem kocsmák közt, akivel gyorsan egy hullámhosszra kerültünk. A lustálkodós-konstans bulizós ünnepek után újabb elmélekdési hullám KM kapcsán, és megállapítottam: ganajtúró bogárként még mindig ugyanazokat a problémákat görgetem magam előtt. Bár próbálok azzal hízelegni magamnak, hogy legalább valamivel kevesebbet.

Best of 2007

Értékelés
Egy buliban tegnap megkérdezte valaki, hogy boldog vagyok-e. Azt mondtam, hogy igen. Noha voltak kemény pánikok, görcsök és szenvedések, mégis azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó év volt, és összességében remekül éreztem magam. Miért? Mert valahogy sokkal szabadabbnak érzem magam, mint bármikor máskor. Mert rengeteg jó dolog történt, amik még akkor is jók és tanulságosak voltak, ha abban a pillanban épp kétségbeesett egér-szemekkel néztem a világba, hogy most akkor mi lesz velem. Mert élveztem, hogy ide-oda megyek, mindenféle történik, akár olyanok is, amikre leginkább a későkamaszos jellemző illik. Ezek például határozottan szórakoztatnak, bár néha eszembe jut, hogy nem vagyok saját magam huga.

Persze ezt könnyű leírni, megélni nehezebb. Mint például az állandó rácuppanást, az érzelmi lejmolást, ami talán – így év vége felé – csökkent. Vagy – és ganajként ezt is görgetem – annak kitalálását, hogy mit is szeretnék. Az körvonalazódik, hogy mit nem. De talán jobb lenne tudni, hogy mit igen, és ezt a megfelelő helyeken és időkben egyszerű szavakkal elmondani. Ha a 2006-os év a már-már késznek gondolt kirakós játék totális felrúgása volt, akkor ez a kirakó összerakosgatásáé, ami jövőre is folytatódik.

Szilveszteri karaoke