Romvári Márton stúdiójában / In the studio of Marton Romvari

romvári márton

Marton Romvari

(Scroll down for the English text.)

Már hat éve szeretem a képeit. Akkor jártam először a műtermében, és beleszerettem az éppen akkor (nagyjából) frissen elkészült fa képekbe. Olyannyira, hogy akkor majdnem vettem is, de végül egy gyönyörű kilim  szőnyeget vettem az új lakásomba. (Pedig jól tettem volna, mert most már kétszer annyiba kerül, mint akkor.) A múlt hétvégén újra eljutottam a műhelyébe, ami az eltelt idő alatt nagyobb lett és csupa-csupa új munkával teli – ami hat év alatt nem csoda -, csak 1-2 régi fa kép lógott a falon.

Életemben először jártam egy festő műhelyében, és meg kell hogy mondjam: élt a fejemben a romantikus kép a terpentinszagról, az egymásnak borogatott képekről, a festékpöttyös nadrágról. Ezekből természetesen egyik sem volt: a műteremben szép rend volt, terpentin szagnak és festékpöttyök nyoma sem. A különféle polcokról, kanapé mögül újabb és újabb képek kerültek elő és alig bírtam követni a tempót, amiben Marci az új munkáit mutogatta. Üveg képek, fa faragványok, pörgős-mozgós installáció, raklap-jellegű kép: csupa-csupa izgalom. És persze a gyerekek rajzai a falon.

***

I have been loving his pictures for six years now. I visited his studio at that time (2006), and I fell in love with Marci Romvari’s then (almost) new wooden pictures. I almost bought one, but in the end I decided to buy a beautiful kilim carpet into my new flat. (Though I should have bought that picture, because now it costs double.) Last weekend I visited his studio again, that became much bigger, and full of new works – which is not suprising considering the fact that six years has passed -, only 1-2 old works were hanging on the wall.

To tell the truth I had this romantic idea of a painter’s studio: smell of turpentine, stainy trousers and paintings everywhere. Well, I met none of these in his studio: instead everything was neat and tidy. He was showing and explaining his works for almost two hours, in a pace that I could hardly follow. Glass painting, wooden pictures, moving installation, a pallet-like surface for a painting, and a lot more exciting art objects. And of course: the drawing of his kids on the wall.

romvári márton

Üveg festmény / Glass painting

marton romvari

Amorf fa / Amorf wood

marton romvari

Raklap jelleg / Pallet-like surface

fa festmény

Izgő-mozgó installáció / Ever-moving installation

intalláció / installation

Marci és egy új képe / Marci and one of his new paintings

marci

draft / vázlat

vázlat / draft

vázlat 2

Stúdió csendélet / Still life in the studio

csendélet / still life

still life in the studio

csendélet a stúdióban

A stúdióban / In the studio

studio

És a gyerekrajzok / Drawings of the kids

gyerekrajzok / drawing of the kids

0

0

Moleskine love

moleskine love vadjutka

(Scroll down for English text.)

Na, ez nem volt mindig szerelem. Hosszú éveken át azt gondoltam, hogy  Moleskine füzetet használni sznob dolog, mert végül is egyszerű füzetekről van szó, amit nagyon sok pénzért lehet megvenni. Negyedannyiért lehet kapni pont ugyanolyan jó füzetet.

Aztán két éve karácsonyra kaptam egy kétdarabos csomagot. Kék borító, belül sima, vajszínű lapok, lekerekített lapok – szép, szép. Elkezdtem bele rajzolgatni, ha már kaptam Moleskine füzetet. Aztán egyre többet rajzolgattam bele, és egyre kevesebbet más papírfecnikre. Egy idő után már mindenhova magammal vittem, még esti bulikba is, moziba is. Egy idő után rájöttem: elvesztem, beleszerettem, már nem tudok nélküle élni. Szeretem az egyszerűségét, a simaságát, a könnyedségét. A múlt héten betelt a második ajándékba kapott füzetem is, így életemben először vásároltam magamnak egy csomaggal.

***

I wasnt always in love with Moleskine. For years I thought that using such notebook is a posh thing, since it is only a notebook that costs a lot of money. You can buy equally good notebooks for quarter of a Moleskine’s cost.

But then I got a package of 2 notebooks for Christmas, 2 years ago. Blue cover, ivory colored plain pages inside, curved edges. I started to draw in one of them – I should use it if I got one, after all. I started to use it regularly instead of drawing on small sheets of paper. After a while I took it with me to every place I went: even to parties and cinemas. And soon I realized: I am lost, I fell in love, I cannot live without my Moleskine. I love its simplicity, its smoothness and its lightness. Last week both of my gift notebooks became full of my drawings, so I bought my first pack of Moleskin notebooks.

Statement nyaklánc vázlata… / Draft of a statement necklace…

vázlat Moleskine füzetben / draft in a moleskine notebook

…és a valóságban / …and in reality

statement nyaklánc vadjutka / statement necklace

Az elöl-hátul gombolós szívecske vázlata…/ Draft of my Double Button, Double Joy – heart necklace…

vadjutka design ékszer vázlat

….és a valóságban / …and in reality

design jewelry necklace vadjutka

Cserevirágok vázlata …. / Draft of my Swapflowers

moleskine - cserevirág

…és valóságban / … and in reality

swapflowers vadjutka

A Testvérgyűrűk vázlata … / Draft of my Sister rings..

ezüst gyűrű vadjutka

…és a valóságban / …. and in reality

sterling silver rings vadjutka

Vintage övcsat redesign ékszerként a Régi és Új sorozatban, vázlat… / Draft of redesigning a vintage belt buckle into necklace as part of my Old and New line

újrahasznosítás vázlat

..és a valóság / …and reality

redesign statement necklace

Egy kis extra: irka-firka egy horvát nyelvű konferencián, ahol egy szót sem értettem / A little extra: doodles on a conference in Croatian – I did not understand a word

irkafirka

Hat órás vonatút alatt gyakoroltam a rajzolást azon, akitől kaptam az első Moleskine-emet / During a six hours long journey by train, I was practicing my drawing skills on the person from whom I got my Moleskine

doodles

0

0

Textil ékszer-grafika együttműködés: A boldogság madara / Textile jewelry – graphics collaboration: Bird of happiness

Emlékeztek még a Közös Mesére? Amikor hetvensok résztvevő írt egy nagy közös mesét az egyik nyakláncomon látható képből kiindulva? Engem nagyon meghatott, hogy ilyen sokan írták és ilyen szép hosszú lett. (A mese összefoglalását lássátok alább, az angol szöveg után.) De ami a lényeg, hogy a mese egy együttműködés alapja is lett: Schall Eszter csinált a ti mesétek alapján egy nagyon édes rajzot a boldogság kék madaráról!

A Boldogság kék madara rajz és a mese alapjául szolgáló nyaklánc így most egy egységet alkot: együtt kaphatóak a boltjainkban. Ugyanakkor az együttműködésünk csak limitált számban érhető el: összesen csak 4 darab van belőle.

Ha érdekel, akkor irány Eszter boltja, vagy az enyém!

textil ékszer és grafika együttműködés

Above you see the result of a wonderful collaboration: a few weeks ago a lot of participants wrote a cute tale based ob one of my necklace. This tale (about a bird, searching for happiness) was summerized by a wonderful graphic artist, Eszter Schall.

The final result is this collaboration: a cute bird print by Eszter, and a matching necklace with birdcages. The series is a limited edition series: there are only four of them.

So if you like the print and the necklace you can find them either in Eszter’s etsy shop or in my etsy shop!

collabo: schall eszter-vadjutka

collabo: schall eszter-vadjutka

collabo: schall eszter-vadjutka

collabo: schall eszter-vadjutka

Közös mese: összefoglaló

Egyszer volt hol nem volt, volt egy kék madár, aki elszomorodott, mert elmúlt a nyár és ősz lett. Egy nap észrevette, hogy kalitkája ajtaja nyitva van és bár félt, mégis kirepült világot látni. nagyon tetszett neki a repülés, élvezte ahogy az enyhe szellő a szárnya alá bújik és messzire repíti. Ahogy szemlélődött a levegőben, egy sötét foltot pillantott meg: egy lányka volt, aki a papírsárkányát szépítgette, ugyanis a szép szalagok az alján elrongyolódtak.A madárka eltűnődött azon, hogy segítsen-e a lánynak, de végül úgy döntött, hogy nincs hozzá köze és tovább repült.

Egy idő után egy csodaszép erdőt – a Boldogság Erdejét – pillantott meg, tele szép fákkal és illatos virágokkal: noha félt az új dolgok megismerésétől, de éhes volt, ezért a fák közé repült. Az erdőben repülve cseresznyefát pillantott meg, leszállt az ágára, ahol egy mókus megkérdezte: “Hát te madárka, hogy kerülsz ide, ahol a madár se jár? Hát nem tudod: ez az erdő már nem lehet Boldog többé! “ (Mellékszál: a kismadár megunja magát, és inkább a valóság Fehér madara lesz.)

A madárka kérdően nézett a fára, amely mesélni kezdett: az erdő szíve egy kis szobában, kék kalitkaként van elrejtve, ahol egy kislány lesi minden dobbanását, de a kalitka a mai nappal üressé vált… belőle a boldogság tova szállt. A kislány (Emma) arra gondolt, hogy álmában majd megkeresi a kismadarat, de nem tudott elaludni. Forgolódás közben megjelent egy kis tündér, aki megígérte: ha Emma segít neki, teljesíti egy kívánságát. Emma azt kérte, hogy segítse neki megmenteni a  kismadarát, s ezt a tündér meg is ígérte azért cserébe, ha megőriz egy nagy titkot.

A titok pedig nem volt más, mint hogy gondoljon a legszebb dologra, amit csak tud: Emma az anyukája mosolyára gondolt. (Mellékszál: kiderül, hogy Emma anyukája meghalt és Emma fél, hátha egy farkas megette a kismadarat.) Ekkor belépett a szobába az anyukája, s Emma megérte, hogy meséljen neki. Anyukája egy festőről mesélt, aki egy soha véget nem érő, nagyszabású munkán dolgozott: megpróbálta vászonra vinni a boldogság arcát. Nap, mint nap alakítgatott a festményen, mert minden egyes nap új ihletet adott neki. Egy nap a festő arra ébredt, hogy elkészült a nagy mű. A festmény egy nagy lepel alatt várta, hogy az első szemlélő megpillantsa. De a kép hosszú évekig porosodott még a lepel alatt, figyelemre sem méltatták az emberek, egészen addig a napig, amíg piros hó nem kezdett hullani az égből.

Eközben Emma elaludt, s álmában látta a madárkáját. Odaültette a kezére és ezt mondta neki: “Egyet mondok, kettő lesz belőle: Odahaza a Való Világban most piros hó esik, ez pedig ritka, mint a fehér holló!” A kismadár vidáman csivitelt a kalitkában, többé már nem akart kirepülni. Ugyanakkor Emma észrevette: a kismadár szomorú, magányosnak érzi magát. Ezért álmában ő is énekes madárrá változott.

A mesét végighallgatta a kis tündér is, majd elmondta a titkot: a Boldogság mostantól nem kalitkába zárva létezik. A Boldogság a bal csuklónk legkékebb erébe rebbent, miután a kék madár megette a cseresznyét.

http://schalleszter.blogspot.com/l
0

4

Drawing: the starting point / Rajzolás: a kezdet

We had our very first drawing lesson; well, actually two. In the first class we had anatomy: we had to draw movements. At first we had 15 minutes to draw the movement of the model, the second time we had 10 minutes, then 5 minutes, then 2 minutes and the for the last one we had 1 minute. We even had to draw with left hand as well. The second class was more classic: we had to draw a pot with various vegetables in it. Here are the results – just for the record. (Reminder: I did not draw since elementary school!)

***

Megvolt a legelső rajzóra: mondjuk rögtön kétféle. Az első óra anatómia volt és mozdulatokat kellett rajzolni. Az elsőnél 15 percünk volt arra, hogy lerajzoljuk a modell mozdulatát, a másodiknál 10 percünk, a harmadiknál 5, aztán 2 és a legvégén meg egy perc. Aztán még bal kézzel is kellett rajzolni. A második óra ennél klasszikusabb volt: egy lábost kellett rajzolni, amiben zöldségek voltak. És akkor itt van az eredmény – szigorúan archiválási célzattal. (Emlékeztetőül: általános iskola óta nem rajzoltam!).

Pot / Lábos

Double movement in 15 and 10 minutes / Dupla mozdulat 15 és 10 perc alatt

Movement in 5 minutes / Mozdulat 5 perc alatt

Double movement in 5 and 2 minutes / Dupla mozdulat 5 és 2 perc alatt

Movement in 10 minutes with left hand / Mozdulat 10 perc alatt bal kézzel

0

7