“Elhanyagolod a blogodat” – kaptam meg skype-on.
Hát igen: nincs kedvem írni. Tompaság van. Mennek a napok, történik mindenféle, de nem érzek késztetést arra, hogy írjak, semmi sem tűnik olyan izgalmasnak vagy lényegesnek.

Szomorú vagyok asszem. De már nem úgy, mint két hete, amikor vízzel leöntött Sebaj Tóbiásként járkáltam két napig (elmosódott gyurmaarc-jellegre akartam ezzel utalni). Inkább csak nincs olyan kicsattanó jókedvem, nincs igazán kedvem dolgokhoz. Megint vége egy korszaknak, átléptem egy ajtó túloldalára – noha az ajtó még elég közel van -, tudom, hogy jobb ezen az oldalon akkor is, ha most kicsit nehéz a szívem. Persze, vár a világ, meg a sok újdonság, meg az élmények és új ajtók…..de momentán még a valami végét érzem.

***
Mialatt sportoltam, újabb betűhalmazzal gazdagítottam a világhálós tartalmat.
Megjelent a második Etsy-Storque cikkem!