Most jöttem a Ráckert megnyitójáról.
8-kor számszerint 25-en voltunk. 9-kor már legalább 50-en. Olyan is rég volt, hogy este le tudtam ülni egy asztalhoz. Ennek persze több hatalmas elonye van:
– nem kellett sorbanállni ételért és italért
– nem kellett tolakodni
– nem volt sor a vécénél
– nem volt sártenger a vécében
– volt vécépapír.
Ezek fontos dolgok.
Ja, és csak 15 fok volt.
De végre, nagyon sok ido után kettesben találkoztam D-vel. Az elmúlt pár évben mindig csak párostul találkoztunk, vagy hármasban. De most másfél órát ketten voltunk. Eszembe jutottak a gimnazista évek, a Jégbüfé, az Erzsébet-híd és a Gellért hegy. Ezek között ingáztunk sokat, és franciakrémest ettünk.