Újra MAgyarországon. (sajnos).

Én aztán igazán lokálpatrióta vagyunk, de amikor jöttünk be a reptérről a taxival és elnéztem a várost, akkor be kellett ismernem, hogy Párizs kicsivel szebb. De csak egy hangya***-nyival.

Kissé nekezemre esik újra visszarázódni a pesti pörgésbe. Annyira nyugis, jó volt minden, olyan jó volt “élvezni az életet”, hogy nincs is igazán kedvem visszapottyanni ebbe az idegbeteg rohanásba.

Korábban, a nyaralások végén már izgatott, hogy mi lehet itthon. Most nagyon nem.

Holnap pedig megkapom a diplomám. És holnapután leszokom a cigiről.