Beszóltak.
Az egyik kedves olvasóm (jaj, de hülyén is hangzik ez…) hiányolja a szaftos részleteket a lánybúcsúról meg a veszekedésről. Aszonta: “Az nem hír, hogy összevesztetek és kibékültetek. Kb annyira nem, mintha azt mondanád, hogy 1 forintot esett a forint, majd visszament.”
Nincs érzéke a hírekhez. (Ne legyen soha hírszerkesztő!) A hír az volt, hogy veszekedés nélkül igazat adott nekem. Az meg tök mindegy hogy miben: hogy jobban áll-e a lila bugyi vagy sem, vagy kettő vagy négy gyereket érdemes felnevelni.
Najó, nem mindegy.
A lánybúcsú szaftos részletei.
Megérkeztünk, 4 szervező a Mumusba 6 körül. Éhesek és szomjasak voltunk. Gondoltuk a folyékony kenyér majd segít. 8-ra már sok ilyen kenyeret fogyasztottunk el, amikor is megérkezett az ünnepelt. Az első játék lényege annyi volt, hogy az ünnepeltnek – akinek be volt kötve a szeme – ki kellett találnia, hogy ki áll előtte. Mivel az ünnepelt alacsony, a többiek meg magasak – vagy legalábbis nem annyira alacsonyak – voltak, az ünnepelt egyből mindenkinek a mellét fogdosta meg. Ez alapján persze senkinél sem találta ki, hogy ki kicsoda – nem lévén leszbikus kalandja velünk ennek előtte -, így rögtön fel kellett hajtania két tequilát. A játékot figyelemmel követte három srác, akiknek módfelett tetszett, ahogy a helyre kislány rögtön a tárgyra tér és kitapogatja a melltartók kosarait. Nevettek és kipirultak, majd önként jelentkeztek csippendélfiúknak. Úgyan a csippendél-programot a többiek korábban leszavazták, a lánysereg mégsem tudott ellenállni e három fiú kedves mosolyának és pimasz pillantásainak. Elfogadtuk ajánlatukat, ők pedig azonnal nekiláttak kidolgozni a részleteket. Öt perc múlva kész volt a műsor, aminek a végén csak boxeralsó maradt rajtuk. Addigra az ünnepelt már a hatodik, barátnői még csak az ötödik tequilánál tartottak. A számok azonban nem lényegesek, mert utána következett a hab-tánc, azaz a fiúk telefújták magukat diétás tejszínhabbal – gondolva a lányok vonalaira – és az ünnepelt meg két barátnője szépen leette róluk. Erről már csak ennyit tudok mesélni, mert ezek már a wc-ben zajlottak. A hírszerző ismerős még annyit mondott erről, hogy miután mind a hatan kijöttek a wc-ből, nem volt már egyetlen tekercs wc-papír sem a wc-ben, viszont talált egy pesszáriumot a víztartályban.
Na és persze ebből egy szó sem igaz, de ezt asszem mondanom sem kell.
Szerintem a világ legunalmasabb lánybúcsúján vettem részt pénteken, amikor is a tequilák hatására nem bírtam egy ép mondatot sem kinyögni, a pasim viszont megsértődött.