Újabb mozi zárt be, csak ez most nagyon érint. (Lehet, hogy már korábban bezárt, de én csak most vettem észre.) A Hunnaiáról van szó: tegnap amikor a villamosból, úgy hat óra fele láttam, akkor sötét volt és az ablakai tele voltak graffitizva.
Ez különösen szomorú nekem, mert a Hunnai volt az utolsó gimis évem színhelye: több időt töltöttem a füstös kávézójában, mint a suliban. (Vagy legalábbis ugyanannyit.) Isteni volt ott a kakaó és a kapuccsinó, a füstöt pedig mindig vágni lehetett. Általában már kettőtől ott ücsörögtünk, néha már déltől is. Érettségi után még párszor visszajártam, de már nem volt az igazi, nem éreztem olyan otthonosan magam, nem volt az életem része. Átpártoltam a Mignon presszóhoz, ami azóta szintén bezárt.
Akinek van mit megköszönni
Közeleg az év vége, a ballagások, pedagógusnap és már érkeznek az első megrendelések hozzám azoktól, akik a kedvenc tanárok munkáját szeretnék megköszönni egy emlékezetes ékszerrel. Ilyenkor nekem is eszembe jutnak azok az oktatók, akik segítettek...