A főnököm barátkozik. Amikor közeledik az asztalomhoz, akkor egyre többször rángatja a szemöldökét. Néha táncol is. Ma ötösbe ebédeltünk, és két villa mustáros tokány közt közölte, hogy ő szeret engem. Majd mindenkinek kifizette az ebédjét.
****
Néha akkora hülyeségeket tudok mondani, hogy magam is meglepődök. Persze rögtön rájövök, hogy ez most hülyeség volt, vagy hogy gáz, hogy valamit nem tudtam, és akkor jön a blank, az ármaszünet, a vörösödés. Ettől meg zavarba jövök, amitől a pótáramkörök is leállnak, és kész is a maximálisan bamba és értetlen Judit.
****
Alig bírok koncentrálni bármire is, ami nem Kínával és az ecetes húsgombóckákkal kapcsolatos. Ez volt három éve is: már egy héttel az utazás előtt nem voltam jelen lelkileg. Péntek este nekem már szombat reggel lesz, és nyakába ugrom az első kínainak, akit meglátok. Eliszom a jázminteáját. Ki is toloncolnának azonnal.
Az útvonal-terv: