Turistáztunk tegnap a Halászbástyán, ahogy tette a Népszabi újságírója is. A cikkben megemlíti, hogy alig egy lélek nézi a kilátást a Halászbástya emeletéről, illetve hogy 330 ft a beugró oda. A kettő persze nem valószínű, hogy összefügg, hiszen nem a másfél eurós díj tartja visza a turistákat, hanem inkább az, hogy nagyjából ugyanaz látható fentről, mint lentről – csak nagyobb a tolongás. Valamint a jegyszedő hapsit nem nagyon zavarja a feladata, inkább mobiltelefonál és magyarul – de úgy intenzíven – kommunikál a csodálkozó olaszokkal.
Az viszont kimaradt a cikkből, hogy a kilátásért a budapestieknek is ugyanúgy kell fizetni. Erre lehet azt mondani, hogy itt kérem nincs megkülönböztetés a német turisták és a nyolcadik kerületi lakosok közt; egyenlőbbek az egyenlőknél. Lehetne, de szerintem baromi nagy faszság. Már miért kellene nekem fizetni a Halászbástya-kilátásért; nekem, tősgyökeres budapestinek, a várban lakóknak, az újpestieknek, egyáltalán az összes budapestienek? Vagy talán tévedek, amikor azt gondolom, hogy a Halászbástya-kilátás minden budapestit megillet, csupáncsak azért, mert budapestiek?! Miért korlátozza ezt az I. kerületi önkormányzat? Netán a 330 forintokból akarja betömködni a költségvetési lyukakat?
Oké, ne legyek annyira sóher, támogassuk az I. kerületi. önkormányzatot – de akkor sem értem, hogy miért így. Pekingben, és más nagyobb kínai városokban rengeteg csodaszép park van, ahova természetesen mindenkinek belépőt kell fizetni. Igen, de a helyi erőknek csupán jelképes összeget, havonta 1-2 juant, aminek fejében akár 30 napon keresztül nyitástól zárásig tajcsizhatnak ottan. Ez egy ideális megoldás. Turisták fizessetek, a helyiek viszont élvezhessék a KÖZÖS jót.
Egyéb megoldásként felmerülhetne még, hogy a Vár bejáratánál a turisták – a budapesti állandó lakóhellyel nem rendelkezők – leszurkolnak adott összeget, és a Vár területén lévő összes nézhető, tapogatható helyre az belépést biztosít. Természetesen erre is van kínai példám: a világörögség részét képező Longsheng rizsteraszokhoz – ami sok-sok négyeztkilométert és több nemzetiségi falut foglal magába – möndössze 50 jüan (1250 ft) a beugró fejenként. Annyi, mint a guilini Seven Star parkba.