Víg Cafe, tegnap, este hat óra: “Maga olyan csinos, olyan szép. Ha egyedül lennék, biztos ideülnék” – udvarolt nekem egy 70+ éves, amúgy eléggé jó karban lévő úriember, miközben az extenzionális mondatfunktorság rejtelmeit próbáltam kibogozni.
(A nagypapám is biztos így szedte fel a huszonéves barátnőit anno.)
BME, ma reggel, 9 óra: “Maga itt a legokosabb, a legvibrálóbb” – mondja a tanár, és talán abban reménykedett, hogy sikerült kibogoznom az extenzionális mondatfunktorság rejtelmeit.
(A legvibrálóbbról nem tudom, hogy hogyan kell értelmezni.)
Bóközön volt. Ez kellett.
****
Újfent önkéntes leszek. Ez már a harmadik. Először volt a Soma Alapítvány. Aztán a Rozetta. Most pedig a NYM: én leszek a kézműves-manager. Felfejlesztem a NYM kézművespolcait, nyilván – és rendet tartok. Lassan aztán majd mellém is kell egy önkéntes, aki elmagyarázza, hogy hogyan is keres és oszt be pénzt az ember.