News from the flat: Első vacsorámat eszem, melyet első és egyelőre egyetlen lábosomban főztem. Olló híjján mindent sniccerrel bontok ki, a tésztazacskót is. Előtte meg wc-deszkát szereltem.

Tegnap a kezemben maradt a mosógép melletti szennyvízelevezető cső, amibe bele akartam próbálni a mosógép szennyvizes csövét, ám az megadta magát az időnek. Ez tehát elmaradt, így igen gusztusosan a széles barna ragasztószalaggal rögzítettem a kádhoz a csövet.

Pénteken pedig kiterítettem A szőnyeget. A nagy egymásra találások egyike volt*, amikor megvettem, és ugyan tudtam, hogy nem csalódhatok, de azért jó volt a valóságban is látni, hogy a szőnyeg úgy terül el a parkettán, mintha oda született volna. Alapvetően bölcsőnek készült – mesélte a szőnyeghez járó történetet az eladó -, de szétbontották, és a széleinél összevarták, így lett bele a középső szőrős rész.

B.Móni már akkor megmondta, hogy „egy energiabombában fogsz élni”, amikor falfestékeket nézegettünk. Most már így is van.

*A szőnyeg amúgy a pityergő tevére emlékeztet, s minthogy a teve egyike a kedvenc bugyuta-képű állataimnak, így a szőnyeg első látásra szerelem volt.