Ma eszembe jutott Pacsai Pisti; nosza gyorsan meggugliztam. Tavaly volt 40, és nyert valami díjat három éve egy filmjével, idén meg három rövidfilmet is forgatott (legalábbis a gugli ennyit talált).
Nem igazán tudom, hogy miért pont most jutott eszembe; legutóbb 10 éve láttam. Biztos azért, mert valamilyen szinten akkor egyfajta változásomnak volt tanúja* és nyilván azért is, mert borzasztóan legyezgette a hiúságomat, hogy egyszerre két hapsi udvarolt – és nem őt választottam.
* Erről az egyfajta változásról szólt a filmtábori filmem, ami annyira rossz lett, hogy még emlékezni sem akarok rá. Nem azért mert a változással volt bajom, hanem mert annyira közhelyes, hogy ég a pofám tőle, ha rágondolok. Nade akkor tízzel kevesebb voltam.

However, néha eszembe jutnak a múltból emberek, hogy milyen szívesen dumálnék velük egyfajta “mi történt az elmúlt 10 évben, foglald össze 1 órában” jelleggel.

****
A Soma-ünnepség ismét jól sikerült, noha az előadás elején sikerült igazi burleszk jelentet előadnom egy távirányítóval és pár országos napilap főszerkesztőjével az arcomban. Viszont az igazi meglepetés az, hogy rendes cikket (tudósítást) csak egyetlenegy médiumnak (Emasa) sikerült kanyarítania; a többiek hozták a konzervet.