“Ez olyan, mint egy berugós bulin, elsőévesen” kommentált Beresz. És valóban: most valahogy olyan dolgok történnek velem, amik akkor pont nem, amiket akár másfél évvel ezelőtt elképzelni sem tudtam volna magamról. És ezt alapvetően élvezem, de mégis zavarba jövök kicsit, amikor egy buliban azon törpeminoritásba tartozom, akik nem gyereknevelésről és/vagy terhességről beszélgetnek.

Mér’ van velem mindig minden fordítva?
Persze, tudom, elfogadás, megélés, miegymás. Időröl időre ez feljön.
Meg az is, hogy jobb ez most így, mint mondjuk két kiskölökkel, 40 évesen. És most ez van – most van ez.