Egyik legjobb szülinapi bulim volt ma.
Kezdődő világvége hangulattal vágtam neki a napnak, még mindig szomorkodva azon, hogy a volt pasim elfelejtette a születésnapom, hogy senki sem figyel rám igazán, hogy nincs helyem a világban és egyébként is olyan nyomott vagyok. Azon gondolkoztam a sötét Rozgonyi Piroska utcán baktatva, hogy hogyan fogom kibírni a esti szülinapi gyűlést, hogyan ne látszódjon nagyon, hogy k. rossz kedvem van.
Ehhez képest pedig igazi meglepetések vártak, álomba illők. Galádéktól a legszemélyesebb cd-t kaptam ever: a Passenger c. számot 10+1 feldolgozásban, valamint egy mindig cuki ajtóőrző kutyit; exSzomszédasszony avas mazsolából sütött isteni brownies-t és gyöngyöket tett mellé. Kaptam még fantasztikus szájfényt, rüsztig érő lábtyűt és vicces hűtőmágneseket.
A másik nagy meglepetés mégis a fotel volt, és az, ahogy a kis összeesküvő csapat aláírta és átadta. Volt benne minden: puhatolózás, figyelemelterelés, nehézségek a finisben, akadályok, dráma, minden ami egy kalandos meglepetéshez kell. Ahogy a múlt héten az esküvői bulin, megint éreztem az együttességet, de most az a közös figyelem rám áradt és ez hihetetlen jól esett.
Nem gondoltam, hogy engem igazán meg lehet lepni, mert én szoktam másokat. De ez most sikerült és nagyon jó volt.