Eljött az őszinteség pillanta. Lesz ami lesz, fejest ugrom egy vallomásba Galadreal mai beszámolója nyomán. Édes, kedves tündi-bündi én is valami hasonlót gondolotam öt évvel ezelőtt, de én úgy fogalmaztam meg, hogy „fruska”. Hála Istennek hamarosan pozitve csalódtam :-)) és – emlékszem – én vettem neked britnis kulcstartót (egy százforintos gagyi boltban, de ezt csak most mondom).

A csillogós hajpántról: rólam meg sokan azt hiszik – akik belépnek a nagyszobába és a könyvespolc felső‘ régióira tekintenek – hogy komplett idióta vagyok. (Amúgy sok-sok évvel ezelőtt egy balatonkenesei táborban „nyugágy” volt a becenevem, mert állítólag olyan fárasztó vicceket mondtam. Szerintem ebben semmi humoros nincs.) Ugyanis a pecsába’ a múltkor fantasztikus leletre bukkantam: két gumibaba, mindkettő meztelen: a kislány az orrát túrja a kisfiú meg a fütyijét babrálja. Nagyon helyesek; fel is kerültek a polcra. Barátaink meglátták és iróniaképp egy alapvetően rózsaszí­n, sárga sapkás, türkiz nadrágos, kilógófogú gumigeret adtak ajándéba karácsonyra. Kilógófogú egér-koma is felkerült a polcra és hamarosan új társaságot kapott a népes kompánia: ugyanaz a fajta gumibaba, csak ez a kislány a szájában turkál. Teljes az összhang. Szerintem viccesek.

Azért nem ilyen rémesek….