Ugye-ugye. Mégsem csak én vagyok a kretén.
Generációs betegség. De persze csak azoké, akik megengedhették maguknak, hogy sokáig tanuljanak. Szóval azoké, akiknek van/volt választásuk.
„A már korábban felfedezett midlife crisis lényege, hogy az életútjuk második felében járó emberekben kételyek születnek eddig elért eredményeikkel kapcsolatban. A kapuzárási pánik után ma már a kapunyitási pánik is fenyeget: sokan már karrierjük kezdetén pánikba esnek minden döntés előtt, és állandóan szoronganak amiatt, hogy nem érik el a kitűzött célt, vagy nem a megfelelő célt tűzik ki maguk elé.
…
A 25-35 évesek új tömegbetegsége a hosszúra nyúló tanulmányokkal, a túl nagy elvárásokkal és – érdekes módon – a lehetőségek kitágulásával függ össze.”
A többi innen.
Ne kockáztass!
A május az a hónap, amit a legtöbben alig várnak. Kivéve talán az érettségiző diákokat, számukra most jön a megmérettetés. Áttanult éjszakák és nappalok, soha el nem fogyó tételsorok, számok, évszámok, képletek… Ahogy erre gondolok,...