Kikerültem a fizetés-törlesztés-fizetés-törlesztés mókuskerékből és tőkés lettem, lett egy gyerekem, kétszer váltam, de elértem az álmom: ősi ázsiai városokban éltem. Péntek délutáni „hogyan gazdagodjuk meg” társasjáték a cégben. Játszok még párat és felmondok.
***

„Csak akkor tudod meg, hogy mit veszítettél, ha elveszítetted” mondja a közhely. De igazából sosem tudja meg az ember, hogy mit veszít azzal, ha valamit hagy elveszni.

Egyrészről ha tudná az ember annak a valaminek az értékét (amit nem kellene elvesztenie), akkor ügyelne rá abban az esetben, ha annak a valaminek az értéke fontos lenne neki. Ha tudatában van az értéknek és az fontos is, akkor nem veszti el (vagy legalábbis valószínűleg nem veszti el). Ám ha 1) nem fontos az az érték, akkor az elvesztéskor eleve nem fog annyira hiányozni, hiszen az értékek közt nem szerepel nagy súllyal, ha pedig 2) nem ismeri annak a valaminek az értékét, akkor ugyebár eleve nem hiányzik valami, aminek nincs tudatában.

Másrészről ha valaki hagy valamit elveszni, akkor hagyja elveszni az abban rejlő változást, lehetőségeket. Ez viszont azt jelenti, hogy effektive nem ismeri – nem ismerheti – azt, amit elveszít.