Portás: Mi a neve?
Én: Wild. Dupla vével, mint Wild.
Portás: Ah, mint a Michelle.

Na tessék, megkaptam. Legközelebb azt mondom, hogy igen, személyesen.

***
Hirtelen közvetlen közelségbe került a lakástulajdonos-csere, és bepánikoltam. Úristen, ott kell élnem, egyedül? Egyedül lefeküdni és felkelni, reggelizni, hazaérni. Most akkor is pánikolok, amikor tudom, hogy az egy nagyon barátságos kis lakás, és különben is, sokan csinálják ezt. És azt is tudom, hogy nem lesz semmi probléma, csak most azt nem tudom, hogy hogyan nem lesz. Most csak pánik van. Mi lesz és hogyan? És mi lesz, ha nem?

Már legalább egy hónapja nem pánikoltam, ami egész jó eredmény.
Amikor nem pánikolok, akkor ezekre a kérdésekre azt felelem, hogy hát majd kiderül, és ha nem lesz, akkor nem lesz – az élet úgyis utat tör magának.