Ékszerek / Jewelry: 2004 – 2012

(Scroll down for English text.)

Napra pontosan, pont 10 éve fűztem meg az első láncomat. (A gimnázium első évében készült fülbevalókat tekintsük most előtanulmánynak.) 2002. április 5-én sétálgattam a Szent István körúton, megláttam egy gyöngyboltot, bementem, elköltöttem vagy tízezer forintot, hazamentem, leültem a tv elé, néztük az Orbán-Medgyessy tévévitát, és közben megfűztem egy kék és egy rózsaszín láncot. (A rózsaszínt el is vitte a barátnőjének Laci, aki velünk nézte a vitát.)

Innentől pedig nem volt megállás: ömlöttek belőlem a láncok, később a fülbevalók. Amikor összegyűlt olyan 20-30 darab , akkor elgondolkodtam: mit kezdjek én ennyi ékszerrel? (Mert akkoriban csak ezüstöt hordtam a fémérzékenységem miatt.) Ismertem a Nyitott Műhely vezetőjét, a Finta Lacit, megmutattam neki, és ő felajánlott egy vitrint. A láncok 900, a fülbevalók 600 forintba kerültek akkoriban. Aztán összeismerkedtem a Barack butikosokkal, ők is lelkesek voltak, hát ők is kaptak ékszert. Mindkét helyen öt évig árulták az ékszereimet.

Hosszú ideig nem vettem komolyan a dolgot, egyáltalán. Csak úgy jött, könnyű volt csinálni, kikapcsolt, inspirált, és azt gondoltam, hogy én ezt sosem szeretném ennél komolyabban csinálni, mert ha ennél többet “kell”, akkor kiégek hamar.

Nagyot változott a világ azóta. Kezdve a professzionalizálódás felé vezető úton megtett első lépéstől – amikor 2007-ben felvettek a WAMP-ra, és amikor 2008-ban megnyitottam az etsy-s boltomat -, azon keresztül, hogy ‘nem, én nem akarok boltot, ahol ott kell ülni’, egészen odáig, hogy 2010-ben jelentkeztem estis OKJ-s ötvösképzésre, sokat vándoroltam addig, amíg ki tudtam jelenteni: én ezt akarom csinálni.

A régi képeket nézegetve (sajnos képeim csak 2004 óta vannak, az előtte lévő időszakot annyira nem vettem komolyan, hogy nem is dokumentáltam) jó érzéssel tölt el a megtett út, a megérett döntés, az évek során kipróbált számos anyag és forma, a sok kísérlet. És nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit hoz a következő 10 év.

Alább képes összefoglaló látható a 2004 óta eltelt időről: szemezgettem egy keveset a régi ékszerekből, hogy emlékezzek, emlékezzünk a kezdetekre. Ha esetleg van valaki, akinek még megvan a 2004-2009 közötti időszakban készült ékszerekből egy-egy darab, az írjon nekem – és én nagyon fogok örülni!

PS.: A fémallergiám időközben elmúlt. Valószínűleg annyit babráltam fémekkel, hogy lassan immunitást szerzett a szervezetem.

****

This is an important day for me. I started making jewelry exactly 10 years ago. (OK, lets take the earrings I made in first grade of high school, as early trials.) On 5th April, 2002 I was strolling on Szt Istvan ringroad in Budapest, found a beadshop, spent a huge amount of money on beads and tools, I went home, sat in front of the TV, watched the discussion between the two major party leaders in the 2002 general elections, and made two necklaces. Laci, who was watching TV with us, instantly took the pink away for his then girlfiend.

And since then I did not stop. In the first weeks, few months I made so much necklaces, that I did not know what to do with them. (I had metal allergy at that time, I only wore silver jewelry.) I knew the leader of a music / literature club nearby, I asked him if I could sell my jewelry there. He said yes, and I was selling my jewelry there for five years: in the beginning necklaces costed 3 EUR, earrings costed 2 EUR. Later I got to know a famous independet designer shop, named Barack boutique, and my jewelry was in their shop also for five years.

For a long-long time I did not take jawelry making seriously. It just came, it was easy, it was inspiring, but I thought, that I do not want to make more jewelry, becasue making more would lead to a quick burn out.

Well, the world (my world) changed a lot since then. Since I got accepted to the famous Sunday Art Market in Budapest in 2007, and I opened my etsy shop in 2008, through thinking that ‘no, I do not want an own shop, I do not want to sit there all week’, and starting an official silversmithing course in 2010, I walked a long road untill I could say: this is what I want to do.

Looking at the old photos (as I said, I did not take jewelry making seriously, so I dont have documentation from the first two years), I feel good about the road taken, about my decision, about those countless trials and errors, about experiments. And I am really looking forward the experiments in the next 10 years.

Below you see a photo montage of my past 10 (8) years: I selected a few jewelry from each year to remember the beginnings.

PS: My metal allergy seems to be cured, most probably thanks to the huge number of metal parts I touched in the last 10 years.

2004-2005

gyöngyök és rogyasztott üvegékszerek / glass beads and fused glass jewelry

2006-2007

gyöngyök, rogyasztott üveg és textilek / glass beads, fused glass jewelry and fabric

2008-2009

gyöngyök, rogyasztott üveg és textilek / glass beads, fused glass jewelry and fabric

2010

gyöngyök, textilek, bőr / glass beads, fabric and leather

2011

gyöngyök, textil, műanyag, fém és vinatge kitűzők / glass beads, fabric, plastic, metal and vintage brooches

2012

saját tervezésű textil, gyöngyök, műanyag, fém és vinatge kitűzők / fabrics designed by me, glass beads, plastic, metal and vintage brooches

És akkor a bónusz track / And now: the bonus track

2003 (promod-os nyaklánc / the necklace is from promod)

2012