Az iskolából eltelt egy fél év: meg kell, hogy mondjam, nagyon hamar. Élvezem nagyon az iskolát: egészen más érzés úgy iskolába járni, hogy nem kell olvasni, dolgozatokat írni, hanem rajzokat, festményeket és egyéb kézi munkát igénylő dolgokat kell beadni házi feladatként. Noha talán picit túl sok is a rajzolással kapcsolatos óránk, azt azért konkrétan érzem, ahogy tágul a fejem, változnak a horizontok, szóval valami zajlik az agyamban odabent, és ez jó.

Kedvencem a festés óra, amit – mint kiderült – egy elismert kortárs festő tart, Kopócsy Judit. A méricskélős és szuperpontos rajzolós órák után hihetetlen felszabadító érzés beülni az ő órájára, ahol azt magyarázza, hogy hogyan vándorolnak a képemen a színek egymásba és arra bátorít, hogy a beállítás csak ürügy, azt fessem, amit akarok.

A szakmai, ötvös óra is egyre jobb: ahogy haladunk a tananyaggal, úgy nekem egyre több ötletem van. Talán túl sok is, és ráadásul homályosak és megfoghatatlanok: kicsit még várni kell amíg leülepszik ez a sok új dolog és kiforrja magát valami. Éppen ezért nem is fogok addig mutatni a blogomon dolgokat, amíg picit letisztultabbaknak nem érzem az elképzeléseimet.

Az iskola másik nagy hozadéka két jókedvű osztálytárs:, akikkel többnyire végigröhögjük az órákat. Mindketten ékszereket készítenek (micsoda meglepetés egy ötvös osztályban!): egyikük Melinda, akinek Barbamama és Sempervivum néven érhetőek el az ékszerei, és Mari, akinek tűzzománc madárkáiról a saját szájtja mellett leginkább a Facebook-on vannak képek, ám hamarosan boltot is nyit.

***

A semester has passed in the silversmith school, and I really enjoy it. It is the first time, that I do not have to read lengthy books, do not have to wright clever essays, but every homework is handmade. However sometimes I feel, that we have a bit to much of dwaring classes, but I admit: I also feel that my mind is stretching, my horizon is moving, so something is changing in my mind.

My favourite is the painting class, which is taught by a famous contemporary painter (I did not know her) Judit Kapócsy. I really enjoy her classes – after the long hours I spend with super acurate drawing – she talks about how colors can move on my paper, and that the thing I see in front of me is just a cause for painting, and I should paint whatever I saw/feel.

And of course there is the silversmithing class: as we move on with time I have more and more ideas. Perhaps a bit too much ideas: they are not clear enough, I feel I have to wait a bit now to let them mature. For this reason I am not going to show my class-works here, on my blog. As soon as I feel, that an idea has taken form, I will let you know.

And at last, but not at least I met two funny girls in the school: both of them make jewelry (how suprising!). One of them is Melinda, and she has an etsy shop called Mirma, and the other is Mari, who makes cute bird-jewelry: you can see them on her site .

Some of her works / Néhány ékszer Maritól és Melindától

Mirma (Melinda)

Mari