ÖÖÖ. Igazából 13 éves korom óta írok naplót. Nem olyan tipusút, hogy „ma megint tiszta mócsing volt a perkelt”, hanem rapszodikusan, általában szerelmi szenvedéseim közepette, – amiből azért kijutott jópár – vagy ha megoldhatatlan lelki gubancom támadt. Kiváncsi vagyok, hogy ez is olyan mániákus depressziós képét tükröző olvasmány lesz-e.
Közeleg a tél…de még nincs itt!
Szóval, élvezd ki amíg tart ez az őszi, vibrálóan vonzó időszak! A nap már nem éget, hanem kellemes – langyosan simogat, a fák még nem csupaszak, hanem ezer meleg színben táncolnak a szélben. Egyszerűen muszáj...