A budai uszodák tesztelésének negyedik állomása a Lukács volt.

Még két percet sem töltöttem a medencében, máris összevesztem egy cúnya, öjeg bácsival. Pedig igazán nem vagyok veszekedős.

Csak sérelmezte, hogy háton úszom. Mondtam, hogy hátul sajnos nincs szemem, neki viszont van elöl.

Hozzá kell tenni, hogy a sok ember a Lukácsban – átlagéletkor 55 év – összevissza úszik, mindenki mindenhol, keresztbe-kasul. De csak mellen, így tudják kerülgetni egymást.

És fulladjon meg az, aki nem mellen úszik.



Miután kellően szembehelyezkedtem a – húsz éve változatlanul záptojás szagú – Lukács uszoda bebetonozott szokásaival, átmentünk az élményfürdőbe. Na, az jó volt. Ott nem csináltam botrányt.