Tömény hétvége volt ez.

Túlestem a lánybúcsún. Se jó, se rossz nem volt. Ellenben a tequilák….csak kettőt ittam, de máris visszavedlettem óvodásba. Egy nagy adag viasz-pocsolyába gyömködtem a teqiula megmaradt citromdarabkáját, majd ezt a masszát golyóbissá gyúrtam. És eközben úgy éreztem, hogy én most nagyon fontos dolgot művelek. Közben hihetetlenül gusztustlanul nézett ki a kezem, mint aki épp kolbász-tömésből (?) érkezett.

Összevesztem a pasimmal telefonon, majd vasárnap este katarzis volt. Igazat adott nekem, bármiféle vita, veszekedés nélkül. Ehhez persze az kellett, hogy én két napig érleltem a mondókámat.

Szombat este hajnali egyig ültem egy pizzériában azzal a társasággal – illetve egy részével – akikkel életem legjobb nyarát töltöttem érettségi után. Érdekes volt nagyon: alapvetően nem változtak az elmúlt kilenc évben. Ammbvivalens vagyok velük kapcsolatban. Pontosabban kettejükkel kapcsolatban. Nem bírom, ahogy csak magukkal, a maguk világával foglalkoznak, nem érdeklődnek…ezért is szálltam ki ebből a társaságból. Ugyanakkor érdekelnek, kiváncsi vagyok rájuk. De beszélgetni nem tudunk: én nem akarok béna kérdéseket feltenni (mit csinálsz most, hol laksz, van-e kutyád, macskád, ebihalad, mit írsz/rendezel, szereted-e stb stb.), ők meg nem tesznek. Pontosabban egyikük próbálkozott: megkérdezte mit csinálok most.

-Wildi, te most mit csinálsz?

-Piackutatok.

-… De nem újságírtál?

– De igen, csak ki akartam próbálni mást is.

– Aha. Az az, amikor cégeknek mér oda, bele?

– Igen, az.

Meg is lepődtem ezen a klasszikus kérdés-felelet társalgáson, hiszen nem emlékszem arra, hogy ő kérdéseket tett volna fel velem kapcsolatban. (Ha igen, akkor sem lehetett nagy hatása.)

Mindkettejüket sokszor néztem, mert kiváncsi voltam/vagyok rájuk, de szólni nem tudtam. Azért sem, mert valamiféle feltétlen reflextől vezérelve megkukulok, ha összefutok velük. Úgy érzem, hogy ők tipikusan azok, akiknek a ‘mi van veled’ kérdésére valami baromi szórakoztatót, vicceset, extravagánsat kellene mondani.Talán kicsit furcsa lehetett, hogy mennyit nézek. Mindegy.