Hónap: 2005 október

Kikerültem a fizetés-törlesztés-fizetés-törlesztés mókuskerékből és tőkés lettem, lett egy gyerekem, kétszer váltam, de elértem az álmom: ősi ázsiai városokban éltem. Péntek délutáni “hogyan gazdagodjuk meg” társasjáték a cégben. Játszok még párat és felmondok. *** “Csak akkor tudod meg, hogy mit veszítettél, ha elveszítetted” mondja a közhely. De igazából sosem tudja meg az ember, hogy mit […]

Tinédzserként legjobban a tudathasadástól féltem. Néha úgy éreztem, hogy nem bírom a fejemet a nyakamon hordozni, nem is az én fejem, nem is tudom ki lakik ott benne. Lassan-lassan ez elmúlt, de nyomokban azért megmaradt: van, hogy egyszerűen nem értem a saját kimenő jeleimet (viselkedésemet), amikor a belső jelek teljesen mások. Pedig olyan egyszerű lenne […]

Egyszer szeretném azt átélni, hogy a dolgok egyszerűen mennek, nincs bonyodalom, nincs félreértés, nincs sértődés, nincs egymásra mutogatás, nincs túlérzékenység. Elsőre biztos furcsa lenne, hogy mindenki megért mindenkit, kedvesen rámosolyog és türelmesen néz. Csak egyszer, egyvalakinek el kell kezdenie. De mindig az a kérdés, hogy ki kezd. Ez igazából szerep-kérdés: ki az aki bevállalja, hogy […]

Már 10 napja vagyok harminc. A harmincévesen eltöltött idő mérlege:– 1 vírus– 3 munka– 1 pár színes kesztyű– 76 nm (újra) fehér fal– 1 csövezés– 3 mézes pálinka– 1 okoskodás konferencián– 1 punkrock (?) koncertecske

Mintha egy tükörrel beszélgetnénk: ugyanazt mondjuk egymásnak, és talán ugyanazokat is érezzük. Valamikor sokat voltunk egy hullámhosszon (103,103,103)- és talán ez is az, csak másképp. Körülbelül két évvel ezelőtt elvesztettem a saját fonalamat, de ezt akkor nem tudtam. Csak éreztem, hogy valami nem kóser, nem kerek a világ. Befelé fordultam önkéntelenül, hogy megtudjam, hogy mi […]

Boldog új évet! 5766. ****Van az a hagyomány, hogy újévkor odállunk a folyópartra, és kiürítjük a zsebeinket; ezzel szimbolikusan megszabadulunk a bűneinktől.Valahogy ezt érzem: ha nem is bűnöket dobtam a folyóba, de szorongató érzéseket, számonkérést, szemrehányást igen. Amolyan Buddhának is érzem magam: furcsa nyugalom szállt meg, megmagyarázhatatlan, hiszen látszólag nincs megoldva semmi. Értem is, meg […]