Édes-savanyú történetek

1. Ma reggel találkoztam a sarkon az Új fedél-nélkülit árusító bácsival. (Kb 50 lehet, de legalább 70nek néz ki.)Kérdezte, hogy hogy teltek az ünnepek; mondtam hogy jól. És Önnek? Nem jól. Lépcsőházban töltötte, két paplannal. De szilveszterkor felment a mutterjához, aki rögtön megkínálta halászlével, és kérdezte, hogy kelle- neki pénz. Nem kell – mondtam, pedig csak 500 forintom volt. de volt nálam egy üveg pezsgő, két deci pálinka és egy doboz cigi. Mi kell még?

2. Az Országos Egészségügyi Központ harmadik emeletén – onkológia, haematológia – ül a foltosfejű bácsi, a kövér bácsi, a nyurgafiú (akinek egyre fogynak a vörösvérsejtjei, de három hónapja nem tudják, hogy mitől) a Basedow-kóros bácsi, az öregbácsi, a mamám meg én. Mi volt a központi téma? A 70-80as években ki melyik cigarettát szerette. A Kossuth győzött kiütéssel, de a Basedow-os bácsi beszámolt valami exotikus franci cigiről is, ami sokkal jobb volt, mint az akkori menő, a Malbi.

3. A mamám szobatársa egy 24 éves lány, a MÜTF-re jár. Tavaly márciusban megírta a szakdolgozatát, aztán kiderült, hogy leukémiás. Azóta túlvan mindenen, most épp csontvelőátültetésre vár és két hónapot fog sterilszobában tölteni. És közben az államvizsgájára készül.

A Kossuthról nem találtam képet, de ez is jól néz ki. (indonéz cigi)