Szombaton elgondolkodtam a a fotózáson. Kicsit sajnálom, hogy nem képeztem tovább magam. (Ahogy azt is sajnálom, hogy anno abbahagytam a hegedülést, meg hogy miért is nem kezdtem rajzolni.) A fotótanárom nagy hatással volt/van rám, olyannyira, hogy ha mintegy

25 évvel fiatalabb lett volna 8 évvel ezelőtt, biztos halálosan beleszeretek. Egyszer – amikor hazajöttem Londonból – vittem neki képeket, mint a félévi munka termését. Fikázta, kritizált stb, stb. Ültünk egy kis pamlagon és valahogy túl közel volt. Egyszer csak azt mondja: “Juditka, maga baromi okos pina,….” – a többire nem emlékszem, mert ettől a pinától leállt az agyműködésem. Nahát… most tudtam meg, hogy FT most csak 66 éves. Kicsit többnek néz ki. – biztos korán kellett a tv-be mennie. :-)

Szintén szombaton kizártam éjszakára a pasimat a saját lakásából. De puszta véletlen volt az egész. A szomszéd Timinél buli volt, és én korábban leléptem, mert álmos voltam. Szépen lefeküdtem, jól el is szundítottam, majd felébredtem f5kor és látom, hogy nincs otthon a pasim. Baromi ideges lettem és 6ig azzal töltöttem az időt, hogy idegeskedtem és dühöngtem egyszerre. Majd újra elaludtam. Negyed 10-kor szól a telefon, hogy akkor most ők (az öccsével volt) hazajönnének. Nem láttam a pipától. De aztán gyorsan lehűtöttem magam: kiderült, hogy bennefelejtettem a kulcsot a zárban. Ők szépen eljöttek a buliból 2kor és kb fél órát csöngettek, dörömböltek – de persze én semmit sem hallottam, ellentétben a szomszédokkal. Szóval végül a pasim és az öccse a szomszéd Timinél aludt, Timi pedig átment a Helga-szomszédhoz aludni. Jajjj…olyan ez mint egy burleszk. Vmi rossz mozdulat és dől minden.

A rémes éjszaka következményeként a vasárnapi csemballó-koncert felét végigaludtam. (Nem mintha a koncert olyan jó lett volna.)

Ő a hugom.