Szófosás van megint. Ez már tutira az államvizsga-frász jele.

Elgondolkodtam azon, hogy mégiscsak az iparművészetire kellett volna jelentkeznem, akkor nem kellene a nyelv funkcióival bíbelődnöm (kom.elméleti megközelítés, nem biológiai!).

De mindennek oka a Rózsa néni, az áltisis rajzszakkör vezetője. Úgy lefikázta a krumplinyomatomat, hogy attól kódult. Biztos ez van a háttérben. Meg talán az is, hogy pöttyökön és csíkokon kívül nem igazán tudok mást rajzolni. Ja, de: őszirózsát. Azt jól megtanultam ötödikben a félkarú rajztanár Matyibácsitól, aki állítólag a nyolcadikos csajok fenekét tapogatta a megmaradt karjával.

Na most megkaptam életem első eltévedt sms-ét. Azt írta az illető, hogy ne érezzem magam hülyén, mert ő is hülyén érzi magát és akkor már túl sokan lesznek azok, akik hülyén érzik magukat. És ő különben is csak fáradt volt és azért viselkedett úgy.

Meg akartam nyugtatni, hogy köszi, én nem érzem magam hülyén, de a csajnak gyorsan leesett, hogy mellé ment a bocsánatkérő sms.