Asszem a közvetlen főnököm nem igazán komál engem.
Ingerülten, szinte kiabálva beszél, ha olyat kérdezek, amit ő rangján (tudásán) alulinak érezhet, és sokszor fokhegyről válaszol a nem munkajellegű kérdéseimre; ilyenkor jópárszor rám se néz, hanem valahova máshova.
Ez aztán az inspiráció.
Csillogjon az a mérföldkő!
Mélységesen együtt érzek minden érettségire készülő diákkal. Emlékszem, amikor annak idején én készültem erre a megmérettetésre, folyamatos stresszben voltam. Hiába mondta mindenki, hogy “Hidd el, nem olyan nehéz, mint hiszed!”, biztosra vettem, hogy én leszek...