A tegnapi egy nagyon jó este volt, méltó 41. szülinapja Somának.
1. A hely – MTA klub – gyönyörű, sokkal jobbat tett ez a kissé gyarmatizáló, koloniális, Hamingway-es hangulat az eseménynek, mint a Szabó Ervin könyvtár aranyozott neobarokk angyalkái.
2. Kb 200-an voltak, ami csak abból tűnt fel, hogy a kaja mintegy öt perc alatt elfogyott; az asztal úgy nézett ki, mintha egy kifejlett sáskahad vonult volna rajta végig. Nekem speciel már nem igazán jutott kaja: három darabka brokkolit ettem csokiöntetes túrósrétessel.
3. Az előadás is jól sikerült, viszonylag flottul előadtam, még nevettek is. (Ugyanakkor hajlamos vagyok azt képzelni, hogy a többség úgy szemlélte a dolgot – esetleg cuciológusok -, mint vmi kis porszem fapados felnagyítása, de többen igyekeztek megnyugtatni, hogy jó volt, nem kell többel traktálni ilyen helyzetben és még mondanivaló is került a fejekbe.)
4. Az idei díjazott emlékeztet leginkább Somára az eddigiek közül.
5. Talán az Index az egyetlen igazi szerkesztőség a magyar médiában. Tele van őrültekkel, akik nagyon normálisok.
Csillogjon az a mérföldkő!
Mélységesen együtt érzek minden érettségire készülő diákkal. Emlékszem, amikor annak idején én készültem erre a megmérettetésre, folyamatos stresszben voltam. Hiába mondta mindenki, hogy “Hidd el, nem olyan nehéz, mint hiszed!”, biztosra vettem, hogy én leszek...