Pár napja megy a vita, a szájtépés arról, hogy van-e vagy nincs rendes techy újságírás, milyen a jó újságíró és amúgy meg miért nincs rendes, alapos újságírás (újságíró) Magyarországon, vagy legalábbis csak mutatóba. Ez fontos dolog, jó lenne ha működne, de sajnos csak azon lehet keseregni, hogy miért van ez így…egyelőre. Ugyanakkor meg kicsit dühítő,
****
Ma megint voltam üvegezni, és megint beleestem a csapdába, a bőség zavarába, a mélységi mámorba. Ezek után rájöttem, hogy nekem legalább egy órát kell arra szánnom, hogy kigyönyörködjem magam a színekben, a kombinációkban, megnézzek, megfogdossak mindent, kidumáljuk magunkat Sz.szel.
Amúgy Sz. megkérdezte, hogy mennyi órabért szeretnék a „Modern ékszerek” tanfolyamért…vagy valami ilyesmi lesz a neve. Juj, de izgi…tanárnéni leszek.
Össze kell még állítanom a tantervet. ;)
Ne kockáztass!
A május az a hónap, amit a legtöbben alig várnak. Kivéve talán az érettségiző diákokat, számukra most jön a megmérettetés. Áttanult éjszakák és nappalok, soha el nem fogyó tételsorok, számok, évszámok, képletek… Ahogy erre gondolok,...