Pár napja megy a vita, a szájtépés arról, hogy van-e vagy nincs rendes techy újságírás, milyen a jó újságíró és amúgy meg miért nincs rendes, alapos újságírás (újságíró) Magyarországon, vagy legalábbis csak mutatóba. Ez fontos dolog, jó lenne ha működne, de sajnos csak azon lehet keseregni, hogy miért van ez így…egyelőre. Ugyanakkor meg kicsit dühítő,
****
Ma megint voltam üvegezni, és megint beleestem a csapdába, a bőség zavarába, a mélységi mámorba. Ezek után rájöttem, hogy nekem legalább egy órát kell arra szánnom, hogy kigyönyörködjem magam a színekben, a kombinációkban, megnézzek, megfogdossak mindent, kidumáljuk magunkat Sz.szel.
Amúgy Sz. megkérdezte, hogy mennyi órabért szeretnék a “Modern ékszerek” tanfolyamért…vagy valami ilyesmi lesz a neve. Juj, de izgi…tanárnéni leszek.
Össze kell még állítanom a tantervet. ;)
Akinek van mit megköszönni
Közeleg az év vége, a ballagások, pedagógusnap és már érkeznek az első megrendelések hozzám azoktól, akik a kedvenc tanárok munkáját szeretnék megköszönni egy emlékezetes ékszerrel. Ilyenkor nekem is eszembe jutnak azok az oktatók, akik segítettek...