Szeretem a civil kezdeményezéseket.
Az uszoda törzsközönsége felhördült (főleg a nők), és kezdeményezett.
Történt ugyanis, hogy kis városunk egyik legdrágább uszodájában (napijegy: 1350 ft) a női zuhanyzóban lecserélték az eredeti klasszikus vízkeverős csapokat egy darab nyomógombos csapra. Az eredmény az lett, hogy nem lehet állítani a víz hőmérsékletét, valamint vaksin kell tapogatózni, mivel általában hajmosás közben állítja le magát a zuhany. (Nyilván takarékosság miatt vezették ezt be, de az eredmény felemás: igaz, hogy az ember nem hagyja zubogni a vizet órákig, de az elégtelen vízmennyiség miatt jóval tovább tartózkodík így az ember a zuhany alatt.) Sajnos ez még nem elég: az eredeti négy zuhany helyett már csak három üzemel mosdási célzattal, a negyedik a szaunához járó hideg vizet van hivatva biztosítani, de a víz hőmérsékletét meglehetősen alulkalibrálták, és kb -10 fokos víz jön a csapból.

„Kifele menet el ne felejtsetek aláírni” – szűrődött be a szaunába egy bugyis néni felhívása. A melegben épp öten voltunk. Valaki odakintről megjegyezte: aláírni már voltam a kettős állampolgárságot. Odabentről viccelődtünk: az más, most rólunk van szó – mondta egy szöszke csaj. Kifele menet persze mindenki aláírt, hiszen senki sem szeret a „falhoz tapadva mosdani” (részlet a civil kezdeményezés megnyilvánulásából, az uszoda üzemeltetésének szánt levélből).

Amúgy meg egyre jobban szeretem ezt a szaunát. Szerda esténként ugyanaz a társaság van: három anyuka meg Süni, az egyikük közgázos lánya. Tetszik, ahogy a melegben megbeszélik az életüket és én passzív résztvevővé válok.
****
Fény derült Polly kilétére. Galádka segített.

A mai képadag: képek a globális felmelegédés jeleiről.
1.
2.