Huh. Sikerült megjavítani ezt a nyavalyást. Most már olvashatóak a karakterek.
****
Ma bejött a főnököm és megkérdezte: Mit csinálsz? Naplót írsz?
Azt állította, hogy olvassa a blogom.
Még a végén blog-policyt irat velem ;-).
C’est la vie.
Az anyukám meg az A38-on mulatott tegnap éjjel.
Az osztrákok meg táncolnak az idegeimen.
Á. (gimnáziumi barát) anyukája meg “fontos dologban” akar velem beszélni, a fiát illetőleg. Rossz előérzetem van.
Akinek van mit megköszönni
Közeleg az év vége, a ballagások, pedagógusnap és már érkeznek az első megrendelések hozzám azoktól, akik a kedvenc tanárok munkáját szeretnék megköszönni egy emlékezetes ékszerrel. Ilyenkor nekem is eszembe jutnak azok az oktatók, akik segítettek...