A problémázás ugyebár nagyon relatív.
Tegnap H. elmesélte, hogy a volt férje épp nem tudja kifizetni az egyik lányuk tandíját, ami több mint 100 rugó. H. 600 ft/óráért dolgozik egy alapítványi iskolában tanítóként, de azért délutánonként magánórákat is ad. A másik lányának is van tandíja: azt „letanítja”: hetente 4 órát ad ingyen. H. lakik egy 35 nm lakásban a két lányával. H. azt tervezi, hogy a saját életbiztosításából fizeti ki a hiányzó tandíjat, meg a bojlert is, ami tönkrement. H. 37 éves, de inkább 32-33-nak néz ki, és nevet az egészen. Persze néha bazmegol, de általában inkább nevet, és most hegedülni tanul. Ehhez képest én paradicsomi életet élek.
Ezer és még egy ok az örömre
Szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy borzasztóan elegem van a szürke és kopár téli napokból! Az életkedvem egyenes arányban nő a napsütéses órák számával, türelmetlenül várom hogy állandósuljon a tavaszi hangulatom. Szinte automatikusan mozognak az...