Csodaszép rend van az asztalomon; mindent összepakoltam,üzeneteket kitöröltem, doksijaimat kiírtam, linkjeimet elmentettem, csak az adóbevallásom kell lefénymásolni. Van egy kis idegesség a gyomromban. Most nemcsak két hétre szűnnek meg a napi rutint adó keretek-korlátok (9-17 h közötti monitorbámulás a munkahelyen), mint két és fél évvel ezelőtt, hanem ki tudja meddig. Persze én akartam így, de mégis így az „ugrás” előtt kicsit megijedtem: mit kezdek magammal, az időmmel így, keretek-korlátok nélkül, amik az elmúlt 6 évemet meghatározták.

Nyilván gyorsan megszokja az ember, és amúgy is kialakul valamilyen újfajta rutin, amikor is a „munka” és a „magánélet” már nem korlátozódik a 9-17h-ig, illetve a 17h-tól tartó időszakokra. Nagyon vegyes izgalomi állapotban leledzem.

***
Miközben rendezgettem a foldereimet elszórakoztam a winchesteren lévő 650 mb-nyi képpel.

Vera a Mátrixból