…és nyaklánc

***
Asszem a wiw elérte pályája csúcspontját. Kezdődött egy pesti baráti kör házi fejlesztéseként, majd folytatódott egy bt alapításával, majd kft-vé lett, és most megvette a hazai nagyhal, a T-Online. Simó György még beköszöntőt is írt.

De ez most már valami teljesen más, mint anno volt. Már nem az a kis “cosy” virtuális falu, ahol mindenki ismer mindenkit (hüp-hüp, nosztalgia), hanem egy hatalmas város, melynek lakói már társadalmi-demográfiai értelemben majdnem leképezik a hazai internetezők közösségét. Persze egy sikeres dolognak ez a sorsa, dehát akkor is sajnálom, hogy ez a közösségi portál már nem abban az értelemben közösségi, hogy a szélesebb értelemben vett ismerősi körből áll, hanem olyan közösségi szolgáltatásokat nyújt, mint az ismerős-keresés, a fórum, az apróhirdetés. Már nem az a hely, aminek többé-kevésbé minden szegletét ismerem, hanem csak egy kicsi sarkát. Már jóval kisebb pont vagyok az össz-térképen, mint mondjuk 2 évvel ezelőtt. A leglátványosabb változás az apróhirdetésekben látszik: míg 2 évvel ezelőtt ha láttam egy lakáshirdetést, akkor két telefon elintézésével kapcsolatba kerültem barátaimon keresztül az eladóval, most meg tele van ingatlanügynökségek hirdetéseivel a lakásapró.

Eddig a tágabb haveri körből kerültek ki a wiw életének meghatározó alakjai, bíztunk bennünk, hiszen azonos korosztály, hasonló érdeklődés, többé-kevésbé hasonló ízlés. Most kérdéses, hogy a nagy, profitorientált cég radikálisan akare alakítani, vagy sem.