Átértékeltem a fejemre eső polcot, és most már jelentést is tulajdonítok neki. Mégpedig azt, hogy térjek már magamhoz – egy szép nagy fejbekólintás az élettől.
Édes kis haszontalanság – élj a szabadsággal!
Lefogadom, hogy veled is előfordul: akkor érzed teljesnek a napodat, ha folyamatosan hasznos dolgokat teszel. Velem is gyakran van így, akkor is, ha épp szabadságomat töltöm. Pedig ha mindig csinálok valamit, akkor soha nem lesz...