Eva M. Amichaytól érkezett egy izgalmas komment a JP-s posztra. Visszaemlékezés, a gulyáskommunizmus más szempontból.
„Hadd oszlassak el néhány tetszetős tévhitet szex ügyben: a legjobbak, vallási, származási hovátartozás nélkül azok a fiatal pasik voltak a hetvenes években, akik, főként értelmiségiek, művészek, Magyarországon “bezárva” éltek, és más örömük sem volt, mint magas szinten gyakorolni a kama szutrát…:)
A szexhez ugyanis idő kell – sok szabad idő, és más irányű ambiciók hiánya. Namármost, külföldre nem mehettek (három évente egyszer 100 dollárral), karriert, pénzt nem csinálhattak, tüntetni nem szabadott, ha művészek voltak, akkor is roppant korlátolt volt az érvényesülési lehetőség, szóval, maradt a szex. A hirek azért eljutottak, hogy lehet ezt igy is, meg úgy is csinálni, két nővel, több pasival, és időnk volt bőven…
Akkor még nem volt manager-betegség az impotencia, mert nem volt maneger, meg stressz sem, ja és HIV virus sem…Szóval, a hetvenes évek Magyarországán (gondolom a szoc. tábor számos más helyén is) dúlt a minőségi szex.”
***
Megyek Londonba! Londonba! Imádom azt a várost. Nyolc éve nem jártam arra, úgyhogy most már igazán rámfért. Már van is to-do listám:
– Portobello Market ( a lista élén, természetesen)
– Nagy mennyiségű gyöngybolt látogatása
– Foyles – könyvek beszerzése
– Hyde park – heverészés
– Hammersmith / Riverside – sétafika
– Greenwich Arts’n’Craft Sunday Market
– Valamiért a sörözés is eszembe jutott, bár nem szoktam sört inni
Rendelést – korlátozott mennyiségben – felveszek.