Az unokám majd mondhatja, hogy ‘az én nagyanyám villamos volt’ – merengtem, miközben a villamossineken suhantam bringával. Aztán hirtelen elfogyott az út.
Idilli ma a város: békesség, nyugalom, az emberek nem sietnek, csend van, nincsenek autók. A Villányi úton például – az ott töltött tíz percem alatt – három kocsi ment el. Számoltam. Minden napra kéne valami négyütemű motort használók sztrájkja. Most például az autósokon a sor.