A hétvégén Jermakov Kati workshopján voltam: már eleve oda és vissza izgultam magam, hogy egyáltalán részt vehetek ilyenen. Körülbelül az első percekben kiderült, hogy mennyire más szemléletű ez a workshop, mint az iskola. Itt a formárkól, koncepciókról volt szó, míg az iskolában a hangsúly a technikákon, forrasztáson, reszelésen, fűrészelésen van a hangsúly. Nem állítom, hogy azonnal ráállt az agyam az új szemléletre: sőt. De azt a konklúziót azért levontam, hogy mindenképp fejleszteni kell a formai elképzelés-tervezés részt és a technikai megvalósítás részt is; éppen ezért nagyon-nagyon sokat adott ez a workshop, rávilágított, hogy van egy másik hatalmas dimenzió, amivel foglalkozni kell.
A fenti képen látható gyűrű az első feladat volt: a kint-bent-et, nyitottságot kellett valahogy megjeleníteni. Mint később kiderült, ezt a feladatot mindenki megkapja, és még sosem született két egyforma megoldás. A második (lenti) képen látható gyűrűn a befoglalást tanultam: egy kis textillel díszített üveget foglaltam be.
A hétvége végére lett két új ezüst gyűrűm, és mindkettőhöz másképp viszonyulok. Az első, kígyó-szerű nem az én világom, csak igyekeztem jól megcsinálni a feladatot, viszont érzem, hogy van benne valami. A második már jobban közelít az én világomhoz, de még valami robusztusság van benne, amivel nem tudok teljesen megbékélni. Nem beszélve arról, hogy elszámoltam magam és kicsi lett. Minden esetre úgy érzem, hogy ez a hétvége nagyon-nagyon sok újat adott: nemcsak technikailag, hanem egy teljesen új gondolkodást ismertem meg.
***
In the weekend I attended a silver jewelry workshop, organized by a famous Hungarian artist, Kati Jermakov: I was thrilled to be accepted. It took me a few minutes to realize the huge differences between this workshop and the school: the workshop concentrated on forms, conceptions, designs, while in the school we learn about techniques, soldering, filing etc. I don’t say I managed to get the ideas of the workshop all at once, but it made me see, that how important both sides are: to have concepts about the design and to know how to make it.
On the first picture (above) you see the first task: I had to make something for the idea of openness, inside-outside. In the end it turned out, that everyone gets this task for the first time, and there were never two identical solutions. On the second photo (below) you can see my first stone setting: I used a little glass with a piece of fabric.
By the end of the weekend I had two new silver rings, and my feelings towards them are completly different. The first, snake-like ring is not my taste – I just tried to do the task as good as I could -, but I feel, that there is something in it. The second one is much closer to my taste, but I do not like it 100% for its robust form. Not mentioning the fact that i miscalculated its size, and it is good only for my smaller fingers. But at the end of the day I feel that I learnt so much during this weekend: not inly technically, but about a whole new way of thinking.