Tudom már miért irigykedek a hugom korára. Mert félek a találkozástól a fiatalemberrel. Azt is tudom, hogy ezzel nem mondtam valami meglepőt, egyedülállót; biztos mindenki átesik egy-két-sok ilyenen. Csak talán nem ilyenkor.
Viszlát múlt! Hello jövő!
Az élet már csak olyan, hogy ami egyszer elkezdődik, az egyszer menthetetlenül véget is ér. És az elengedésben van valami szép: emlékezni a kezdetekre, aztán búcsúzni és helyet csinálni az újnak. A nyomtatott mintás plexi...