Necklace for the dress / Ruhához szabott nyaklánc

I rarely take custom orders. But a friend of mine came, and wanted to buy something from my shop: she even brought her dress, for which she was looking for a matching necklace. None of them was perfect, and when she put on her dress I felt: I’d love to make something especially for this dress. While we were chatting the custom poppy necklace was made, and she even ordered shoe embellishments with poppies.

***

Ritkán vállalok megrendeléseket. De ma feljött egy barátnőm: egy ruhájához akart nyakláncot venni a boltomból: még a ruhát is elhozta. Azonban egyik nyaklánc sem volt tökéletes, ám amikor felvette a ruhát azt éreztem, hogy ehhez a ruhához szívesen csinálnék egy nyakláncot. Mialatt dumáltunk elkészült a pipacsos nyaklánc, sőt még pipacsos cipődíszt is kért hozzá.

+ Tovább olvasom

New necklace: modeling again / Új nyaklánc: megint modellkedtem

+ Tovább olvasom

Fabric Jewelry Workshop / Textil ékszer workshop

We spent last week in the contryside, participating in a summer university not far from Budapest. It was so much fun: it prooved to be a great idea to listen to lectures about something completly different from everyday life (ecological and sustainability topics), because it refreshis my mind.

Before leaving Budapest I had an idea: why not make a workshop for making fabric jewelry? I quickly contacted the organizers, and they seemed to be happy to host this idea. In the beginning I was quite nervous, I wasnt sure if there was an interest in fabric jewelry quick projects. But I had to face reality: the participating girls and boys (well, we had one boy) were really enthuisiastic. Originally I wanted to have only one workshop – meaning only one afternoon – but they convinced me to hold another one as well.

***

Az elmúlt hetet vidéken töltöttük: egy nyári egyetemen vettünk részt nem messze Budapesttől. Szuper volt: jó ötletnek bizonyult a mindennapi életből kikapcsolódva olyan témákról hallani előadásokat, mint például ökopolitika és fenntarthatóság. Tényleg frissítően hatott szellemileg.

Indulás előtt pár nappal jutott eszembe, hogy tarthatnék akár én is egy workshopot a textil ékszerekről. Nosza, írtam a szervezőknek és ők örültek az ötletnek. Eleinte ideges voltam, hogy van-e egyáltalán igény ilyen fajta workshopra, de aztán szembe kellett néznem a valósággal: a résztvevő fiúk és lányok (oké, egy fiú volt csak) nagyon lelkesek voltak. Olyannyira, hogy noha eredetileg csak egy délutánt akartam ennek szentelni, kettő lett belőle.

Off we go with two of my favourites: my bike and Etsy /

Két kedvenccel indulunk: a biciklim és Etsy

The girls were very busy / A lányok nagyon el voltak foglalva

Match and cut / Válogat és kivág

Tatatatata! ready with her bracelet/ Dadadadada! Kész a karkötő

Another happy participant / Még egy boldog résztvevő

I also made something: a headband. Later I gave it away as a gift /

Én is csináltam valamit: egy fejpántot, amit később elajándékoztam

+ Tovább olvasom

Kreatív mentálhigiéné

Ez a poszt csak magyar nyelven elérhető, olvassatok tovább. / This post is available only in Hungarian – sorry for that!

Tegnap olvastam ezt a bejegyzést Csili blogján, és arra inspirált, hogy megosszam: mi mindent tanultam az eddigi 2 és fél évben magamról és a világról, amióta Etsy-zek. Ezt a bejegyzést kicsit hiánypótlónak is szánom: angol nyelven nagy mennyiségű ötlet és olvasmány van arra vonatkozólag, hogy a kreatív (fél)bizniszben élők hogyan őrizzék meg mentális egészségüket és frissességüket, a vonatkozó magyar blogvilágban ilyennel még nem találkoztam, viszont nagyon fontos kérdésnek érzem.

Egymás segítése: az egyik legeslegfontosabb amit az Etsy-n keresztül tanultam. Sokszor mondják, hogy az amerikaiak mindenre azt mondják, hogy “fantasztikus”, “de jó”, “csodálatos” stb stb, és ezt nem lehet komolyan venni, hiszen ha minden fantasztikus akkor igazából semmi sem. Eleinte én is így álltam hozzájuk, kicsit nevettem is magamban a sok “lelkes” emberen. Aztán lassan megváltozott a dolog. Gondoljunk csak bele: mennyivel ösztönzőbb egy olyan környezetben létezni, ahol megpróbálják megtalálni a munkádban azt, ami pozitív és jó és igyekeznek kiemelni azt. Ez az első nagy segítség szerintem: megtalálni mindenkiben azt, amiben jó és azt erősíteni. (Ez nem jelenti azt, hogy ne létezne a kritika. Van, de az építő jellegű, és akkor, amikor valaki kifejezetten kéri, és inkább ajánlások formájában, pl így: én kipróbálnám ezt vagy azt a megoldást, vagy olvasd el ezt vagy azt a cikket, hátha találsz benne hasznosat stb stb.)

A második lépcsőfoka ugyanennek: egymás segítése tanácsokkal – minden témában. Ez nem azt jelenti, hogy ha valaki kérdezi, akkor el kell árulni az összes műhelytitkot. De olyan általános dologban, mint például “hogyan szervezzem a munkámat, ha egyszerre sok egyformát szeretnék csinálni”, vagy “hogyan lehet gyorasan és könnyen fotózási kellékeket fabrikálni” vagy “kinek milyen tapasztalat van a különféle akciókkal, árleszállításokkal kapcsolatban” meg lehet osztani másokkal a taasztalatokat.

Pihenés: nagyon fontos, hogy legyen olyan dolog, ami kikapcsol. Ez nyilván az adott kreatív tevékenység (volt), de abban a pillanatban, amikor már bármilyen arányban üzletként tekint rá az ember, ez megváltozik. Mindenkinek szüksége van pihenésre: a kreativitásnak is. Mindemellett a kreativitás az élményekből (is) táplálkozik, tehát muszáj megtalálni azt, ami kikapcsol és feltölt: legyen az főzés, kirándulás, séta, fotózás vagy bármi – s ezt viszonylag rendszeresen művelni. Elvégre a kreativitás akkor jön igazán, ha mentálisan jól van az ember, és ez pedig csak úgy lehetséges, ha tudatosan törődik magával és hagyja saját magát pihenni.

“Ő neki miért megy, nekem meg miért nem?”: Ez a tipikus kreativitás-ölő gondolat, minimum egyszer biztos, hogy mindenkiben megfordult. Bennem tuti. Annyi biztos, hogy nehéz átfordítani ezt a fajta gondolati kört úgy, hogy ne az ember energiáját szívja le, hanem inkább ösztönözze. Leginkább oly módon lehet megszabadulni az effajta gondolatoktól, hogy saját magunkkal, a saját munkánkkal foglalkozunk és nem mással. Érdemes ilyenkor átgondolni, hogy milyen területeket lehetne még fejleszteni a saját munkánkban (mindig van mit!).  Mindemellett az esetleges csöndesebb időszakok kitűnőek arra, hogy kísérletezzen az ember, hogy rég elfeledett terveket kipróbáljon, vagy egyszerűen csak pihenjen.

kép: Latyrx

Saját út: a másik legfontosabb, amit megtanultam – és folyamatosan tanulom -, hogy a “sikerhez” (bárhogy definiáljuk is) számtalan út vezet: mindenkinek a sajátja, nincs egy vagy két tuti recept. A kulcs ebben az, hogy a saját utad járd, amit nem minding egyszerű megtalálni. Számtalan “így kell ezt vagy azt csinálni” típusú olvasmányt lehet találni; én is belefogtam jópárba, ám 90 százalékuk csak energiapazarlás volt. Mindig van egy új hype (=olyan dolog vagy jelenség, ami hirtelen nagyon népszerű lesz), de mielőtt beleveti magát az ember át kell gondolni, hogy ez vajon illik-e a személyiségemhez, tudnám-e hitelesen csinálni. Hiába sikeres egy másik ember valamilyen új eszköz alkalmazásában, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy más is az lehet pusztán azért, mert igyekszik ugyanúgy csinálni. Ami az egyik embernek bejön, a másiknak nem biztosan. Hogy egy példát is mondjak: hiába mondják nekem sokan, hogy milyen jó dolog a SEO (keresőoptimalizálás), noha logikailag belátom, de a “klasszikus” formájában egyszerűen nem tudom csinálni, nem áll rá az agyam, nem érzem, hogy hitelesen tudnám csinálni. Úgyhogy most azon gondolkozom, hogyan tudnám mégis a magam ízlése szerint alkalmazni.

Mindezek csak random válogatás volt az olvasmányélményeimből és tapasztalataimból; nekem sokat jelentettek.

+ Tovább olvasom

Free shipping / Ingyen postázás

Yaay! I am going on a mini vacation again, but I leave my shop open. During my vacation I offer free shipping for everything in my shop ordered untill 25th July. I will refund every shipping fee via Paypal when I return on Monday.

***

Éljen, éljen! Megint megyek egy picike nyaralásra, de a boltom ezen idő alatt is nyitva marad. A nyaralás alatt ingyen postázom mindazon ékszereket, amiket július 25-ig rendelnek meg. A postázási költséget Paypal esetén visszautalom, más esetben pedig nem számítom fel.

+ Tovább olvasom

Relaxing on water / Kikapcsolva vizen

In the weekend we went a canoe trip on the Danube (biggest river in Hungary, which devides Budapest into Buda and Pest), and it was so very relaxing, that I feel half of my brain cleaned. Now I only need to wash the other half. As usual: let the photos speak.

***

A hétvégén vízitúrán voltunk a Dunán és fantasztikus volt: annyira kikapcsoltam, hogy most úgy érzem, hogy a fél fejem kitisztult. Most már csak a másik felét kell jól kimosni :-). Ahogy eddig is: hadd beszéljenek a képek.

Off we go: we passed under all the bridges in Budapest: this particular one is Erzsébet bridge / Elindultunk: minden egyes budapesti híd alatt elmentünk – ez épp az Erzsébet híd

Funny graffiti under a bridge / Vicces graffiti egy híd alatt

I just cannot ressist these flowers / Egyszerűen nem tudok ellenállni ezeknek a virágoknak

Relaxing after the first day / Pihenés az első nap után

Second day scenery / A második nap látványa

Morning coffee / Reggeli kávé

Lonely plant on the shore / Magányos növényke a parton

+ Tovább olvasom

On my desk / Az asztalomon…

On my desk I have lace. I just bought them, and they gave me absolutely new design ideas for fall. I will show them as soon as I get the other type of material I have plans with.

***

Az asztalomon csipke van most. Most vettem őket és remek ötleteket adtak az őszi, teljesen új típusú dizájnokhoz. Meg is mutatom őket amint beszerzem azt a másik fajta anyagot, amivel terveim vannak.

Check out other desks on kootoyoo’s blog!
Nézegessétek mások asztalait kootoyoo blogján!

+ Tovább olvasom

Heat / Hőség

All day long I was longing for this. / Egész nap erre vágytam.

+ Tovább olvasom

Dream: back to school / Álom: vissza az iskolapadba

I have very excting news I want to share. I am excited and thrilled at the same time: I am going back to school to be a trained silversmith. The school lasts for 2 years, and I am going to learn (among others) not only silversmithing (this is the exciting part), but drawing as well (this is the thrilling part).

A few weeks ago a thought came into my mind: a thought that I let go every time it came in the last 15 years with excuses like ‘I cannot draw’, ‘I have to work’, ‘I am too old’ etc. But this time I did not let it go, and I remembered: after high school I wanted to learn silversmithing, but since both of my parents have/had university degree, I could not even imagine other life program, than going to university. (I remember when we made a list about  my priorities with my parents: silversmithing was on its top.)

So this is my big news: I dive into the very unkown again, and hopefully I will prove myself, that I can draw.

***

Hírem van. Izgatott és ijedt is vagyok egyszerre: visszaülök az iskolapadba; ötvösnek tanulok. Az iskola két évig tart és többek között nemcsak ezüsttel tanulok meg bánni (ez az izgalmas rész), hanem rajzolni is tanulok majd (ez az ijesztő rész).

Pár hete egy gondolat befészkelte magát az agyamba: az a gondolat, amit az elmúlt 15 évben mindig hagytam elmenni olyan kifogásokkal, mint például ‘Nem tudok rajzolni’, ‘Dolgoznom kell’ vagy ‘Túl öreg vagyok’. De ezúttal nem hagytam elmenni és eszembe jutott: gimi után tulajdonképp ezt akartam tanulni, csak lévén mindkét szülőm diplomás, fel sem merült bennem más élet-program, mint az egyetemre menés-diploma-munka stb stb. (Még arra is emlékszem, hogy a szüleimmel írtunk egy papírt, main a vágyaim-prioritásaim szerepeltek, és ennek a tetején az ötvösség volt.)

Tehát ez a nagy hír: újra ugrom az ismeretlenbe, és remélhetőleg bebizonyosodik, hogy tudok rajzolni.

photo/kép: erklaudia

+ Tovább olvasom

Something for little girls at WAMP / Egy kis apróság a kislánykáknak a WAMP-on

Every time when I sell my jewelry at the Sunday Art Fair (WAMP) at least 2-3 little girls come to my stall and cant leave its colorful mix. Up till now I did not have anything for them, which is a shame: they are drooling and drooling, but they did not have the possibility to ask for anything.

Now it is changing: I made something for them: snap hairclips with poppies. Personally I find them very cute, and if my hair would not be like cotton candy, I would wear them for sure. I will be bringing them with me to this Sunday’s WAMP.

***

Minden egyes alkalommal, amikor kint vagyok a WAMP-on, legalább 2-3 kislányka időzik hosszan az asztalomnál; nem tudják otthagyni a színkavalkádot. Ugyanakkor eddig nem volt semmim a számukra, ami lássuk be ciki: nézelődnek, vágyakoznak, de még az esélyes sincs meg annak, hogy kérhessenek valamit.

Ez most változik. Csináltam nekik valamit: pipacsos csitt-csattot. Nagyon cukik szerintem, és ha a hajam nem lenne szénaboglya, akkor még hordani is tudnám őket. Na, ők most velem lesznek a vasárnapi WAMP-on.

Not only for little girs / Nem csak kislánykáknak

+ Tovább olvasom

Vasárnap Wamp! / Sunday market on Sunday!

Vasárnap ismét WAMP – és ezúttal hét ágra fog sütni a nap! Várlak titeket délelőtt 11 és este 7 között az Erzsébet téren, a Gödörnél!

***

Sunday fair again – on Sunday! And this time the sun will shine! Let’s meet there: between 11 am and 7 pm at Erzsébet square, next to Gödör Club.

+ Tovább olvasom

Dancing../ Táncikálunk

I found this fun-fun game on Modish blog, and I had to try it!

A Modish blogon találtam ezt a vicces játékot…és ki kellett próbálnom!

+ Tovább olvasom

My little sis is big / A kishugom már nagy

This is my little sister and me in 1988 (approximately).
On Saturday my little sis became “big”: she got her diploma at her university. Now she is a psychologist, who has the very first job as well!

***
Ez az én kishugom és én kb 1986-ban.
Szombaton a kishugom nagy lett: megkapta a diplomáját. Most már hivatalosan is pszichológus, akinek már meg is van élete első munkahelye!

Before being “big” – before the inaugural ceremony / A naggyá válás előtt – a felavató ünnepség előtt 10 perccel

The head of the university comes in for the ceremony of 300 students / megérkezik a rektor a 300 diák avató ünnepségére

The moment has come – my sis is big / Eljött a pillanat – a hugom immár nagy

After the ceremony: my big sister – can you spot the differences from the “before” photo? / Az ünnepség után: a hugom nagy – látjátok a különbséget az “előtte” fotóhoz képest?

My father found a four leaf clover – what does that mean? / Apukám talált egy négylevelű lóherét – mit jelenthet?

Good bye university! / Viszlát egyetem!

Going home / Hazafele

+ Tovább olvasom

Fun game with Artmind / Vicces játék Artmind-dal

A few weeks ago – back in Amsterdam – Mitsy from Artmind gave us a pack of her postcards. The task was to pimp at least one of them, and send it to her. Below you can see mine. On her blog everyone can vote for his/her favourite. If you like my card, please vote for it! The prize is a happy bag from Artmind, and if I win I can give something form it. Or is it a bribe? :-)

***

Pár héttel ezelőtt – még Amszterdamban – az Artmind-os Mitsy adott nekünk egy kis csomagot a képeslapjaival. A feladat az volt, hogy dekoráljuk legalább az egyiket és küldjük el neki. Alább látható az enyém. A blogján lehet szavazni a kedvencre – ha tetszik az enyém akkor szavazzatok rá! A díj egy kis csomag Artmind-tól, amiből szívesen felajánlok egy részt abban az esetben, ha nyerek. Vagy ez megvesztegetés? :-)

+ Tovább olvasom

New necklace designs / Új típusú nyakláncok

One day I wore a favourite blouse of mine, wanted to put a matching necklace on…and realized that I havent got! So I quickly made a necklace matching my blouse, and this is how this series of necklaces were born.

***

Egy nap felvettem az egyik kedvenc felsőmet, akartam hozzá láncot és felvenni…de rájöttem, hogy nincs hozzá passzoló. Nosza, gyorsan csináltam magamnak egyet, és így született meg ez az új fajta nyaklánc.

This one is already in my shop / Ez már a boltban is van

I made earrings as well in that style / Csináltam fülbevalót is ebben a stílusban

+ Tovább olvasom

We scout: about quitting / Felfedező: a befejezésről

Gone away by feldague

Tara from Scoutigirl blog has this series: we scout wednesday. Each week she explores a question, an attitude or something that is less discussed. This Wednesday she talks about question of quitting.

I had to learn how to quit, because I could not. I always did everything untill the very end, untill the point of no return. “You have to keep going, you cannot give up” I thought many times even if the situation was not I wanted. But after a while I had to learn: if I do not quit things in time, they will make me ill. It was a hard lesson, but I think I made some progress. I quitted journalism after 10 years, because I felt that I am no longer motivated to tell stories about others. I think I did the right thing: without the previous lessons, maybe I would be a journalist working at a good newspaper, but not really enjoying it.

Side note: Not that if I wanted to quit making jewelry soon. On the contrary: making jewelry is something I continued after 10 years of break. ”

How about you? Do you think quitting is healthy or a sign of weakness?

***

Van egy sorozat a Scoutiegirl blog-on: szerdai felfedezések. Ennek írója, Tara minden szerdán egy olyan kérdést feszeget, amiről viszonylag keveset írnak. Ezen a héten a kilépésről, befejezésről, abbahagyásról írt.

Nekem például meg kellett tanulnom, hogy hogyan hagyjak abba dolgokat. Mindig is a legvégsőkig mentem, kitartottam addig ameddig csak lehetett.  “Folytatni kell, nem adhatod fel” gondoltam sokszor, még olyankor is amikor a szituáció nem olyan volt, mint szerettem volna. Egy idő után azonban rádöbbentem: muszáj dolgokat befejezni, menni hagyni, különben megbetegítenek. Kemény lecke volt, de azt hiszem azóta fejlődök. 10 év után például abbahagytam az újságírást mert úgy éreztem, hogy már nem vagyok motivált arra, hogy mások történeteit meséljem. Azt hiszem a legmegfelelőbb dolgot tettem: a korábbi leckék nélkül most talán újságíró lennék egy jobbfajta lapnál, viszont nem élvezném annyira.

Megjegyzés: Nem mintha az ékszerkészítést abba akarnám hagyni. Épp ellenkezőleg: ez inkább folytatása valaminek, ami 10 évig szünetelt.

És te mit gondolsz? Abbahagyni valamit egészséges dolog, vagy inkább a gyengeség jele?

+ Tovább olvasom