Lassú nyugalommal telt a vasárnap. Igazi őszi vasárnap volt. Isteni volt.
Tötymörgés otthon, aztán szauna és úszás, majd mozi este.
Ez az élet, Kovács néni! – nem az idegbeteg teljesítménykényszer, a hülye motorolajak és kálciummal dúsított csirkefalatok.
Viszlát múlt! Hello jövő!
Az élet már csak olyan, hogy ami egyszer elkezdődik, az egyszer menthetetlenül véget is ér. És az elengedésben van valami szép: emlékezni a kezdetekre, aztán búcsúzni és helyet csinálni az újnak. A nyomtatott mintás plexi...