Arról beszélgettünk tegnap, hogy ha meg lenne nekünk az a bizonyos egymilliónk (euróban, persze), akkor mit csinálnák másképp, mint most. Elgondolkodtam, és arra jutottam, hogy a család kistaffírozásán túl igazából nem tudok olyat mondani, amit radikálisan másképp csinálnék. Nem mondanék fel, nem mennék el hosszú világ körüli útra, nem vennék egy egész házat, nem vennék kocsit stb. Persze valószínűleg beruháznék egyszer egy kicsit nagyobb lakásba (50-60 nm, de nem sürgős) itt a környéken, és elmennék talán egy évben kétszer két-három hetes útra, vagy lazábban elugranék Londonba, Párizsba megszemlélni a helyi gyöngy-helyzetet (és persze a leárazásokat), de igazából nem akarnám másképp csinálni a dolgaimat, mint most.

Egy kivétel persze van. Egy idő után csinálnék egy közösségi helységet gyerekeknek, kreatív foglalkozásokkal. Azt szívesen. Az ilyen úgyis csak viszi a pénzt, és erre nem bánnám. (Jó, persze, nem cél a veszteségesség, de nem is katasztrófa.)