Utolsó nap. Erről eszembe jut a szupi kis versike: „utolsó héten utolsó nap, nem fog a kréta nem fog az agy…” Hát az én agyam télleg nem fog. Olyan furcsán érzem magam (de nem a 3 marcsis cigitől.) Ebben az évben három dolog zárult le végérvényesen az életemben, és ez lelkileg azért megterhel. (Tudom, ez […]
Ma 3 éve. Olyan kevés idő‘ ez és mégis minden olyan messzinek tűnik. Annyi minden történt azóta – nélküle. Valahogy nem veszi be a gyomrom azt, hogy van valaki – és hopp! egyszer csak nincs. Nem tudom megszokni. Olyan ez a gondolat (vagy inkább tény), mint egy implantátum: megszokod hogy ott van, de mindig idegen […]
Itten van egy cuki hírecske. Robotember a cseh kormányfő vacsoráján Prága, 2003. augusztus 22., péntek (MTI-Panoráma) – Hibátlan, minden dadogástól mentes cseh beszédével, kecses járásával, sőt táncával, de jólneveltségével is igencsak meglepte Vladimír Spidla cseh kormányfőt az Asimo nevű robotember, aki mint a Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfőt kísérő hivatalos küldöttség tagja jelent meg csütörtökön este […]
Újra a valóság talaján. „Ha kiskorú gyereked van, le kell tagadni!” Nagyon tanulságos olvasmány, főleg a hozzászólások, ráadásul feléleszti a saját félelmeimet is. És az óra meg ketyeg.
Én tudom ám a megfejtést a versenyre!!!
És újra a porondon vagyok… Két hét megfeszített „mi lesz velem” idegeskedés (1-es pont) és két hét nyaralás (2-es pont) után újra az éterben. 1. Hát mélyvizi búvárkodásra szántam magam: pályát és állást váltok (előbbi feltételezi az utóbbit ugyebár). Kicsit nagyon izgulok hogy hogyan is fog sikerülni az újságíróból piackutatóvá avanzsálás és hogy vajon jól […]