Off to Volcanoland! / Elmentem Vulkánföldre!

Everything is packed, I am ready to go.
I am going to erase my mind while climbing on volcanoes in Southern Italy. I have been longing for doing thism though I know: it will be very hard. But sometimes I just need to erase everything from my head, think of nothing only the very next second. And climbing upwards 1200 meters is perfectly suitable for doing this. While you are climbing on the steep walls of a crater, you just dont think of anything, except for your next step, and let yourself be part of the bald, yet wild beauty of a volcano.
At least this is what I expect….and I will let you know what happened when I return.

Mindent összepakoltam, indulásra kész.
Megyek és kicsit kiradírozom az agyam Dél-Olaszországban. Már nagyon vágytam erre, noha tudom: nagyon kemény lesz. De néha muszáj kiradírozni mindent a fejemből, nem gondolni semmire csak a következő másodpercre. És erre tökéletesen alkalmas 1200 métert mászni fölfele. Mialatt mászol fel (pontosabban felszenveded magad) a kráter meredek falán, egyszerűen nem gondolsz semmire, csak a következő lépésre, és hagyod, hogy a sivár, mégis vad szépségű vulkán része legyél.
Hát legalábbis ezt várom….aztán majd elmondom mi történt, ha megjöttem.

+ Tovább olvasom

Kindness / Kedvesség

Sometimes I am shocked how many nice people live outside there, in the world.
Today I got a huuuuuge pack of scraps and some chocolate from Belgium, from Zlatka.
I dont know her, I did not even met her virtually before. A few weeks ago she commented to one of my posts, that she read on Emily’s blog, that she sent me scraps, and she – Zlatka – also wants to send me some. And she did: she sent me huge pack, and as I opened it lots of yummy bars of chocolate jumped out of the box, beautifully giftwrapped.
I am so deeply touched, that such kindness exists, thanks so much Zlatka!

Néha annyira meglep, hogy mennyi kedves ember él odakünn a világban.
Ma kaptam egy hatalmas csomag maradékanyagot és csokit Belgiumból, Zlatkától.
Nem ismerem őt személyesen, de még virtuálisan sem találkoztam vele soha. Pár hete kommentelt az egyik posztomra, hogy olvasta Emily blogján, hogy küldött nekem maradékanyagot, és ő is akar nekem küldeni. És meg is tette: eg yhatalmas dobozban küldött anyagokat, és ahogy kinyitottam a dobozt, rengeteg tábla csoki ugrott ki belőle, csodaszépen becsomagolva.
Annyira meg vagyok hatódva attól, hogy ilyen kedvesség létezik; köszönöm Zlatka!

I also got a pack yesterday: Violet Cat got a friend: Ginger Cat from fleurfatale’s shop.
They are already together, waiting for the autumn on my perosnal jewelry rack.

Tegnap is kaptam ám csomagot: Violet macskának érkezett pajtása: Ginger, fleurfatale boltjából.
Már együtt is vannak: várják az őszt a saját ékszereim közt.

+ Tovább olvasom

New poppies! / Új pipacsok!

In the last weeks I had time to experiment: no time pressure, just letting myself go with the “lets see what comes out” feeling. One of the results are the multiple poppies necklaces: one of them is already in my shop.

Az elmúlt hetekben volt időm kísérletezni: nem volt időnyomás, hanem hagytam magam sodródni a “nézzük meg, mi sül ki belőle” érzéssel. Ennek egyik eredménye a sokpipacsos nyakláncok: ezek egyike már a boltban van.

+ Tovább olvasom

flickr favourites

Today I am in a beach mood…and please welcome Chicken as well!
Ma tengerpartos hangulatban vagyok…és fogadjátok Csirkét szeretettel!

+ Tovább olvasom

Petanque

You see the double lined balls? They are mine…this was my first petanque game.
Látjátok a dupla vonalú golyókat? Az enyimek…ez volt az első petanque-ozásom.

+ Tovább olvasom

Custom order / Megrendelés

I rarely take custom orders: usually it has to come from a good friend and/or it has to be very challenging.
A few days ago I got one that unifies both: I had to make a necklace and a ring for a friend of mine mother’s upcoming 60th birthday. I never met his mother, but I know that through his son, she purchased one of my favourite chunky flower necklace, this one. His parents live in NY, and all he said about his mother was “she was working in the typography industry, she likes to be elegant, and she is cool as well”. Putting this two info together I knew what I want to make….and I made it. Now, that it is ready, I do not want to let it go, I’d rather keep it for myself.

Ritkán csinálok ékszert megrendelésre: általában csak akkor ha egy jóbarát kéri, és/vagy ha nagyon izgalmas.
Pár napja kaptam egy olyan megrendelést, ami ezt a kettőt egyesíti: nyakláncot és gyűrűt kellett csinálnom egy barátom anyukájának közelgő 60. szülinapjára. Sosem találkoztam az anyukával, de tudtam, hogy a fián keresztül ő vette meg a kedvenc pufi virágos nyakláncomat, ezt itten. A szülők NY-ban élnek, és az összes info amit kaptam, az az volt, hogy az anyuka “a nyomdaiparban dolgozott, szeret elegánsan öltözni, de vagány is”. Ezeket az infokat összerakva, tudtam, hogy mit akarok csinálni….és meg is csináltam. Most, hogy kész nem akarom odaadni, inkább megtartanám magamnak.

+ Tovább olvasom

Etsy Project Embrace

Recently I joined the Etsy Project Embrace.
Kim and other etsy sellers started this project because their friend, Laura was diagnosed with cancer, and they want to raise money for the American Cancer Society for cancer research, and promote awareness in support of Laura. I joined the project, because I felt that time has come to give back what I got 6 yrs ago.

When my mother was diagnosed with multiple myeloma – bone marrow cancer – in my first panic I turned to the internet, of course. The first site Google came up with, was the International Myeloma Foundation, based in the US. As I browsed their site accidentally I pushed a button, and by doing that I asked for a free information kit. “OK, another bullshit” I thought and forgot about it completly. A week later I got a very big letter: the Foundation actually did send me lots and lots of material about that type of cancer. I was touched: suddenly I did not feel that alone, I felt some kind of support from the other side of the world. The information kit proved to be very useful: the relaxed tone of the brossure helped my mother to get over her first panic, and manage her illness for five years.

Now I feel it is my turn to support somebody in need. Here you find the necklaces that are part of the project: I want to donate 5 USD of each necklace that is sold for cancer research.

Nemrég csatlakoztam az Etsy Project Embrace nevű programhoz.
Kim, és még pár etsy-s eladó azért kezdték el ezt, mert barátnőjüket, Laurát rákkal diagniosztizálták, és szeretnének pénzt gyűjteni rákkutatásra az American Cancer Society számára, s egyúttal barátnőjüket támogatni azzal, hogy felhívják a figyelmet a betregségre. Azért csatlakoztam ehhez a programhoz, mert úgy éreztem: eljött az idő, hogy visszaadjam azt, amit 6 éve kaptam.

Amikor anyukámat myeloma multiplexszel – csontvelőrák – diagnosztizálták, akkor első pánikrohamomban természetesen az internethez fordultam. Az első oldal, amit a Google kiköpött, az amerikai International Myeloma Foundation honlapja volt. Ahogy nézegettem a szájtot egyszercsak véletlenül megnyomtam egy gombot, s ezáltal kérelmeztem egy ingyenes információs csomagot. “Oké, még egy baromság” gondoltam, és teljesen megfeledkeztem róla. Egy héttel később egy hatalmas pakkot kaptam: a szervezet tényleg küldött rengeteg anyagot a betegségről. Nagyon meghatódtam: hiretelen már nem éreztem magam olyan egyedül, és valamiféle támogatást éreztem a világ másik feléről. A csomag amúgy nagyon hasznos volt: a visszafogott, nyugodt hangneme segített anyukámnak túllépni az első pánikon és menedzselni a betegségét még öt évig.

Úgy érzem, hogy most rajtam a sor támogatni valakit, akinek szüksége lehet rá.
Feljebb és lejjebb láthatóak azok a láncok, melyek mindegyikének árából 5 dollárt akarok adni rákkutatásra.

+ Tovább olvasom

Viva La Moda – new issue! / új szám!

Dadadam! The new Vivalamoda Magazine – which is a magazine about handmade life and fashion – is out with my piece in it. Its editor, Ainhoa asked me if I wanted to write about my journies. How could I say no?! So I wrote about my trip to Turkey (again, the magical Turkey) illustrating it with lots of photos. Go, and check it: it has great articles and pictures.

Tatatata! Megjelent az új Vivalamoda Magazin – ami a ‘handmade‘ divatról és életről szóló magazin – amibe írtam egy cikket. Ainhoa, a szerkesztője megkeresett: van-e kedvem írni az utazásaimról. Hát hogy mondhattam volna nemet?! Így írtam egy kis cikket – sok képpel persze – Törökországról (igen, megint a varázslatos Törökország). Nézzétek meg, remek cikkek és képek vannak benne.

+ Tovább olvasom

New backgrounds by Belinda Kemp / Új hátterek Belinda Kemptől

Though I love bright white as a background for my jewelry on photos, I got bored of it a while ago. Not that I want to change everything, I just want to use colors sometimes. I started to search for options, but solution did not want to come, I did not feel totally comfortable with the backgrounds I tried so far.

A few weeks ago I came across the works of Belinda from gretchenmist, and I have fallen in love with her drawings, color usage and the etheral atmosphere of her works. I bought an aceo from her, and mentioned that I would be happy to use her pictures as backgrounds. With the aceo she sent me a few pictures as well….et voilá! and suddenly photography with colored background started to work. See the results for yourself here, and in my shop!

Noha imádom a fényes hátteret az ékszerfotózásban, egy ideje már kezdem nagyon unni. Nem mintha mindent meg akarnék változtatni, csak néha színekre vágyom. Már jó ideje keresek erre megoldást, ami csak nem akart jönni, egyetlen megoldással sem voltam elégedett.

Pár hete belefutottam Belinda grafikáiba, akinek gretchenmist néven van boltja, és teljesen beleestem a rajzaiba, a színhasználatába és abba a légies atmoszférába, amit a képei árasztanak. Vettem tőle egy aceo-t, és megemlítettem, hogy hogy örülnék, ha használhatnám a képeit háttérnek. Az aceo-val együtt Belinda küldött pár képet…et voilá! a színes háttérrel való ékszerfotózás hirtelen elkezdett működni. Itt és a boltomban megtekinthető a végeredmény.

+ Tovább olvasom

Meeting with Starrybluesky / Találkozás Starrybluesky-jal

Last weekend I met another Etsian: Rhiannon from Starrybluesky. (Did I ever tell, that I love internet and Etsy for enabling all these encounters?) She is doing a photography project in 12 European cities, and one of these cities is Budapest. We were having a breakfast at one of my favourite places: Bambi Presszó, and chatted for hours.

A múlt hétvégén megint találkoztam egy etsy-ssel: Rhianonnal, a Starrybluesky tulajával. (Mondtam már, hogy imádom az internetet és az etsyt azért, hogy ezeket a találkozásokat lehetővé teszik?) Rhiannon egyik projektje, hogy 12 európai városban fotózik, melyek egyike Budapest. A Bambi Presszóban találkoztunk: reggeliztünk és sokáig dumáltunk.

I chose this breakfast place, because it is a memento of another world (the only one left in Budapest). Bambi Presszó (Presszó = Café) opened its doors in the 60s, and it has been operating continously since then. It is a time travel: the interior was made in the 60s (or maybe70s), and since then they did not change it, only renovated it. So it is not retro, it is the Hungarian 70s itself. And of course, I couldnt stop myself from taking a few photos…

Azért választottam a Bambi Presszót, mert ez Budapest egyetlen olyan helye, ami egy másik világról mesél. A Bambi Presszó a 60s években nyílt és azóta folyamatosan működik. Időutazás ott lenni: a belsőt a 60s évekeben (vagy talán 70s?) csinálták, és azóta nem változtattak – maximum renoválták. Ez nem retro, ez maga a magyar 70s évek. Természetesen nem tudtam megállni, hogy ne csináljak pár fotót…

+ Tovább olvasom

My desk today…. / Az asztalom ma..

Today I am going to finish my collection which is going to Alex from Hello Bluebird. I am so excited about it: a real brick and mortar shop – out of my country! I am going to send her a lot of poppies, earrings, bobbies and necklaces I started to make last week.

Yesterday I was playing with hoops, and made some new designs, so later in the day I am going to play a little more with hoops, I think. Or take photos of jewelry. Or answer e-mails. Or …or…just sit on the balcony and read.

Ma befejezem azt a kollekciót, amit a Alexnak, a Hello Bluebird bolt tulajdonosának fogok küldeni. Nagyon izgatott vagyok: egy rendes bolt – Magyarországon kívül. Pipacsos láncokat, fülbevalókat, csattokat és egyéb láncokat fog kapni, amiket már a múlt héten elkezdtem csinálni.

Tegnap karikákkal kísérleteztem, csináltam pár újszerű láncot, s azt hiszem folytatom a karikákkal való kísérletezést a nap többi részében. Vagy fotózok. Vagy emilekre válaszolok. Vagy…vagy csak kiülök az erkélyre olvasni.

Check out other desks on kootoyoo’s blog!
Nézegessétek mások asztalait kootoyoo blogján!

+ Tovább olvasom

WAMP!

Vasárnap WAMP, gyertek! Az ajánlatom továbbra is fennáll: aki hoz nekem kaját, az kap 10% engedményt.
Helyszín: Erzsébet tér, 11-19 óra között

Come on Sunday to the Sunday Art Market! My offer is still valid: those who bring me food get 10 percent off of my jewelry.
Location: Erzsébet square, 11 am- 7 pm

+ Tovább olvasom

Bird, rearranged / Madár újrarendezve

A few days ago a fabric with a bird pattern came my way. “It would make a great necklace” I thought, but the pattern was too big to fit on only one brass setting. OK, lets put it into separate settings, and so I did. Looking at the filled settings another idea came to my mind: it seemed more fun to me not to put the bird together in “normal” order, but a little bit rearranged, playing with the question “what if birds had their legs on their head?”. It is here in my shop.

Pár napja egy madár-mintás anyag került elém. “Remek nyaklánc lenne” gondoltam, de a minta túl nagy volt ahhoz, hogy beleférjen egy fém alapba. Jó, hát akkor tegyük különálló alapokba, s így is tettem. Nézegettem az anyaggal megtöltött alapokat és az az ötletem támadt, hogy viccessebb lenne nem a normál sorrendben összerakni a madarat, hanem egy kicsit újra rendezve, mint amikor valaki megkérdezi, hogy “mi lenne ha a madaraknak a fejükön lenne a lábuk?”. Itt van a boltban.

And I just came across with this great video via kdatta. It really worth litsening.
Most botlottam bele ebbe a videóba kdatta blogján. Tényleg megérni meghallgatni.

+ Tovább olvasom

Trip to Szentendre / Szentedrei kirándulás

Today I was at Szentendre, a – not so – little artsy town close to Budapest, to check out a new art festival, called Szentendre Art Festival. I just love the town with its old houses and winding streets made of cobble stones, and I planned to take some romantic postcard-type photos there. But as I was walking up and down the streets I couldnt find inspiration in the streets and houses. Then I saw a yellowish-blueish boards on a window with great texture, and I started to shoot….not houses, but textures and later flowers.
This is how I dont have postcard-like photos of a cute town again, but lots of new photos of flowers.

Ma elmentem Szentendrére, hogy megnézzem az ottani új művészeti fesztivált, a SZAFT-ot. Imádom a várost a régi házakkal és a macskaköves kanyargós utcákkal, és azt terveztem, hogy csinálok pár romantikus képeslap típusú fényképet. De ahogy föl és le sétálgattam sehogy sem jött az ihlet. Aztán megláttam egy sárgás-kékes deszkával bedeszkázott ablakot, és és vadul elkezdtem fotózni….nem házakat, hanem textúrákat, és később virágokat.
Hát így nem lettek képeslap-képeim Szentendréről megint, viszont lett egy csomó új virágos képem.

…..aaaaaand: I just found myself featured on this sweet blog!
….és még: most találtam rá erre a kedves blogra, ahol írt rólam a tulaj.

Board 1 / Deszka 1

Board 2 / Deszka 2

Summer comes and goes / A nyár jön és megy

Busy / Szorgos

Rumpled / Borzas

+ Tovább olvasom

Volcano, I am coming! / Vulkán – jövök!

Magam sem értem hogyan, de pár hete kitaláltam: akkor én most elmegyek megint vulkán-nézőbe, ezúttal Olaszországba. Megnéztem a paramétereket: három olyan mászás van a programban, mint két éve a nagyon nagy – hatalmas vulkán. Akkor csak a pénz befizetése után esett le, hogy az is szerepel a programban, most viszont tudom, mi vár rám. Hát legalábbis van róla elképzelésem, két éve viszont még csak nem is szerepelt a mentális térképemen egy bazi nagy vulkán. Ezúttal viszont nem egyre, hanem rögtön háromra visz fel – a valószínűleg szitkokkal kísért – út….és ennek ellenére befizettem. Nem teljesen értem, hogy mi történik, de mindegy is, mert elkezdtem parázni: hogy fogom én ezt bírni?! Annyira megijedtem, hogy a minap, 32 fokban felfutottam a fogaskerekűnél lévő Szamosig a MOM parktól, hátha segít. Barátaim elismerő pillantásokat vetettek a hír hallatán, úgyhogy valamire csak jó ez.

I dont know how, but I figured out: I want to see volcanoes, again (this time in Italy). I checked it at the travel agency: there are 3 huge volacones in the program - not only one (but giant) like 2 yrs ago. That time I realized this huge mountain in the program only after I payed the price of the journey; I did not care about mountains and volcanoes before. But this time I know what to expect – approximately -, and despite of this I am going. I must be out of my head.

+ Tovább olvasom