A Friends & Luxury sorozat első évadának végére értünk: egyik főszereplőnk ugyanis nem sokkal a “forgatás” után anyuka lett; a második évadban tehát várható egy (vagy több) kisbaba felbukkanása is.
Az évad befejező részében a 150 éves Gerbaud cukrászdában jártunk, és hogy a közepébe vágjak: a cukrászda-legenda kissé megkopott már, leginkább egy valaha csillogóan szép, ám mára már leharcolt kalapos nőre emlékeztet. A berendezése szép, idézi a századelős hangulatot, noha lehetne picit jobb állapotban is, ha már a főváros fő-fő terén van. Az árak elviselhetőek: a kávé 400 forint köröl volt, az elfogyasztott sajttal töltött tortácska pedig szintén 400 körül. A kávé és a tortácska is finom volt, noha nem volt kiemelkedő.
Ami a leharcoltságot eredményezte azok a pincérek, vagyis pincérnők: gyári stílben nyomják, ide-oda rohannak, tollbamondás-jelleggel felveszik a rendelést, majd felpillantás nélkül leteszik az asztalra, és küzdeni kell a figyelmükért. Semmi kedvesség, türelem, esetleg egy mosoly. Jó, persze, sok a vendég, sok a külföldi meg minden, nade azért mégis: a jó kaján kívül miért megy az ember egy vendéglátóipari egységbe? Azért, mert kedvesek, jófejek az ott dolgozók. De a Gerbaud-ban inkább csak sótlanok, rohanósak. Hát hol van az a híres századelős, ráérős kávéházi hangulat? Már csak a bútorok maradtak?
YAY! Yesterday my treasury made it to Etsy’s front page. I was so very happy, I even bounced on my chair when I realized it.
Éljen, éljen! Tegnap a válogatásom felkerült az Etsy címlapjára. Annyira boldog voltam ettől, hogy ugrándoztam a székemen, amikor kiderült.
FP! / CímlapThis story goes back to early summer. Jan, founder of Scoutie Girl placed an announcement on her blog: a friend of hers was planning to open a shop for handmade goods in their hometown, West Reading, PA. ‘Why not to apply’ I said to myself, and applied. Alex, owner of Hello Bluebird shop accepted my application, and I sent her a box of jewelry just before I left for Sicily. And then, silence and waiting. Waiting for the shop to be ready. At the end of August Jan blogged about the shop on her personal blog, a few days before its opening. And the shop looks terrific, I wish we had a shop like this in Budapest. A few weeks after its opening – which was a huge success – Jan managed to send me photos of my jewelry. It feels so great to see my jewelry – almost myself – there, in another world, which is quite far away, but somehow close as well. Thanks so much Alex and Jan!
Ez a sztori a nyár elejéig nyúlik vissza. Jan, a Scoutie Girl blog alapítója kirakott egy felhívást, melyben egy barátnője keresett alkotókat az új boltjába, a pennsylvaniai West Reading városába. ‘Miért is ne jelentkezzek’ gondoltam, és jelentkeztem. Alex, a Hello Bluebird névre keresztelt bolt tulajdonosa elfogadta a jelentkezésem és a szicíliai út előtt küldtem is neki egy doboznyi ékszert. Aztán pedig jött a csend és a várakozás. Várakozás arra, hogy elkészüljön a bolt. Augusztus végén Jan a személyes blogjában posztolt pár képet a megnyitás előtt álló boltról, ami egyszerűen fantasztikusan néz ki, és roppantul sajnálom, hogy ilyen nincs Pesten. Pár héttel a nyitás után – ami hatalmas siker volt persze – pedig Jan küldött pár képet az ékszereimről. Egyszerűen fantasztikus érzés ott, egy másik világban látni az ékszereimet: egy olyan világban ami eléggé messze van, de valahogy mégis közel. Köszönöm Alex és Jan!
Take a look, it has lots of interesting articles and goodies in it!
Nézzetek bele, rengeteg érdekes cikk és cucc van benne!
Find more Monday Moodboards on Fleurfatale’s blog!
Monday Moodboard / Hétfői hangulatOn Sunday we went to the flea market. It was such perfect indian summer-day: sunshine, soft lights, smiling people, lots and lots of sellers. I managed to suprise myself again: I bought some vintage lace and hand crocheted napkins – though I never liked them. But I looked at them, and somehow a new necklace came to my mind and suddenly they seemed perfect choices. Also I bought a vintage metal box because it had cute stripes on it.
Vasárnap elmentünk a bolhapiacra. Tökéletes vénasszonyok nyara volt: napsütés, puha fények, mosolygó emberek és rengeteg eladó. Ismét sikerült meglepnem magam: vettem egy kevés régi csipkét és horgolt szalvétát – noha soha életemben nem szerettem ezeket. De rájuk néztem és egy új nyaklánc jutott az eszembe, amihez tökéletes választásnak tűntek. Emellett vettem még egy régi dobozt, mert annyira édes csíkjai voltak.
Flea market / BolhapiacToday is New Year for Jews. There are a few customs that people do – and all have something to do with the next year or the Old Testament..quite surprising, isnt it?
They eat honey – to sweeten the next year.
They eat pommegrante – because it has 613 seeds, just like the number of God’s instructions for the religious life.
They eat the head of a fish - my religion teacher’s explanation for this was “So that we are going to be heads not dicks”. (I guess I wrote about this a few yrs ago.)
Women get new clothes – I love this custom.
They go to a river and empty their pockets into the water - this is a symbol for getting rid of one’s sins.
…and of course they sing a lot.
Ma van a zsidó újév. Erre az alkalomra sokféle szokás vonatkozik, és mindegyiknek köze van a a következő évhez és az Ótestamentumhoz…meglepő, mi?
Mézet esznek – hogy édes legyen az év.
Gránátalmát esznek - mert a gránátalmának 613 magja van, pont annyi ahány parancsolata van Istennek arra, hogy hogyan éljen az ember vallásosként.
Halfejet esznek – a volt vallástanárom a következőképp magyarázta ezt: “Hogy fejek legyünk és ne farkak”. (De asszem ezt már írtam pár éve.)
A nők új ruhát kapnak – ez a kedvencem.
Egy folyó mellett a folyóba ürítik a zsebeiket – hogy megszabaduljanak bűneiktől.
…és persze sokat énekelnek.
New Year / Új év
Ez itt egy meglepetés-csomag, amiben egy új ékszerem van.
Három ilyenem van és azok kapják meg, akik a 198., 199., és 200. vásárlóim lesznek.
Annyira izgatott és boldog vagyok ettől az újabb mérföldkőtől: köszönöm mindenkinek!
A few months ago I realized, that I have too many jewelry, and too less storage space in my flat. My shop started to take over my furniture, my bowls and even my flowerpots. I was trying to figure out what to do about it, but nothing came to my mind, and I started to vision the invasion of my jewelry first into my bed and then to my whole flat. And then I bumped into this picture on Flickr, and that gave me new ideas.
A few weeks earlier, I was walking on a fancy street in Budapest, when I passed a design shop that had a sale of a few items, including a bird holder. I am not sure about its name, but it looks like a tennis rocket and the bird can sit on the top. At that moment I was thinking “Who are those idiots, who put a thing like that into their flat”? Well, it turned out: it is me. No, I did not buy it, but that gave me another idea, and I combined the jewelry rack I saw on Flickr with the bird holder…et voilá, now I have a jewelry holder, and I can keep my jewelry (more) organized.
Pár hónappal ezelőtt feltűnt, hogy túl sok az ékszerem és túl kevés a hely a lakásban. A boltom tartalma szép lassan elkezdett átterjedni a bútoraimra, tálkáimra, de még a virágcserepekre is. Próbáltam valami megoldást találni, de semmi értelmes nem jutott az eszembe, így már ékszer-invázót vizionáltam: az ékszerek előbb az ágyamból, később a lakásból szorítanak ki. Aztán beleakadtam a Flickr-en ebbe a képbe, s ez új ötleteket adott.
Pár hete épp az Andrássy úton sétáltam, és épp egy dizájn-lakber bolt előtt mentem el. A bolt kiárusítást tartott: többek közt egy madártartót is olcsóér’ mértek. Nem vagyok teljesen biztos eme alkalmatosság nevében: úgy néz ki mint egy teniszütő és a madarak a tetején ülhetnek. Látva ezt arra gondoltam, hogy “ki az az idióta, aki ilyet tesz a lakásába?”. Hát…mint később kiderült, én. Nem, nem vettem meg, csak adott egy újabb ötletet: összeraktam a flickr-en látott akasztós tartót a madártartóval…et voilá, most már van ékszertartóm és kicsit rendezettebb körülmények között tarthatom az ékszereket.
1. Untitled, 2. greyhound bus policy: no, fuck you, 3. ACEO NO 16, 4. The Wise Barnacle
Today’s result: my new love. / A mai eredmény: új szerelem.
Thursday again; this is my fave day! I always have far too much plans for this day, than I can actually do. That said, today I want to finish a few Pseudo Cameo necklaces, and then make a few new brooches. Yesterday I bought some guinea-fowl feathers, and I want to combine it somehow with my fabrics and some tulle. And….if I have a few more hours left of the day, I want to make long necklaces, because yesterday I did not have any to wear. Quelle catastrophe!
Újra csütörtök: ez a kedvenc napom! Mindig jóval több tervem van erre a napra, mint amennyit valójában meg is tudok valósítani. Ma például be szeretnék fejezni pár Pseudo Cameo nyakláncot, aztán pedig új kitűzőket csinálok. Tegnap vettem gyöngytyúk-tollat és ezt akarom valahogy összerakni az anyagaimmal és némi tüllel. És ha még marad pár óra a napból, akkor nagyon szeretnék pár hosszú nyakláncot csinálni, mert tegnap nem tudtam mit felvenni. Quelle catastrophe!

Check out other desks on kootoyoo’s blog!
Nézegessétek mások asztalait kootoyoo blogján!
Eljött, megint az a vasárnap: WAMP lesz szeptember 13-n! Jertek, az Erzsébet térhez 11 és 19 óra között, én tuti ott leszek.
WAMP!I have this home decor magazin since June. I spotted a beautiful glass on its cover, and I just couldnt forget its amazing colors: teal, pink and some gold. (It is in the background.) It has been in my mind since then: I felt I have to make something that has these colors, elegant but airy as well.
Van itt a lakásomban ez a lakber lap június óta. A címlapján – a háttérben persze – van egy gyönyörű üveg, aminek színeit nem tudtam azóta elfelejteni: zöldeskék, pink és némi arany. Amióta megláttam, azóta érzem, hogy valami ilyesmit akarok csinálni, nemcsak színeiben, hanem ilyen elegáns és légies darabot.
And there came BlueTerracotta’s theme for the weekly challenge: The Enchanted Forest. I love fairies and tales, and I knew instantly that teal and pink are the colors of my fairies living in the Enchanted Forest. After this I only needed to find the right materials, and after a while I had what I wanted: an enchanted fairy necklace.
Aztán jött BlueTerracotta témája a heti feladatra: az elvarázsolt erdő. Imádom a tündéreket és a meséket, ezért azonnal tudtam, hogy a kékeszöld és a pink az Elvarázsolt Erdőben élő tündérkéim színe. Ezek után már csak az alapanyagokra volt szükségem, és nem sokkal később elkészült az, amit akartam: az elvarázsolt tündér nyaklánca.

The piece, named Enchanted Fairy is in my shop now.
Az Elvarázsolt tündér névre hallgató nyaklánc megtalálható a boltban.
Other submissions for the challenege are here, on BlueTerracotta’s blog.
A többi heti feladatra készült dolog itt található, BlueTerracotta blogján.
…is the kitchen table. I have many errands for today, so creativity goes into the pot.
…a konyhaasztal. rengeteg elintéznivalóm van ma, úgyhogy a kerativitás a lábosba megy.

Check out other desks on kootoyoo’s blog!
Nézegessétek mások asztalait kootoyoo blogján!
Yesterday I got a really nice surprise: my studio was featured on Modish. As I was scrolling its newest post in Handmade Spaces series I thought that how cool studios are collected here…and then I saw my little flat. It truly made my day.
Tegnap fantasztikus meglepetésben részesültem: a műhelyemet (kisebb túlzással hívható annak persze) bemutatta a Modish blog. Épp nézegettem a Handmade Spaces sorozat legújabb posztját, és arra gondoltam,hogy milyen jó kis studiók vannak itt összegyűjtve, amikor megláttam a lakáskámat. Abszolúte bearanyozta a napom.