Éppen az amcsi elnökválasztás és a blogok kapcsolatáról írok cikket, és belefutottam ebbe a tudományosnak szánt értekezésbe. Eleinte csak sírva röhögtem, később azonban már mérgemben csapkodtam a falat a kinyomtatott papírokkal. (Az újság – Szabadpart – amúgy a Kodolányi János főiskola tsdi, művészeti és irodalmi folyóirata.) Az első megrökönyödés: “Rebecca Blood, a Weblog Kézikönyv szerzője, […]
Hónap: 2004 október
Esküvő 3 felvonásban Prológus Az esküvőn sok ismerősöm jelent meg, zömmel gimis osztály – vagy évfolyamtársak, bulis haverok és testvéreik. Majd’ mindegyik nyakában lógott egy vagy két gyerek, úgyhogy némileg kívülállónak éreztem magam, mint aki nem tagja a klubnak. (És valóban!) Meg is beszéltük Ével, hogy a következő esküvőre külcsönzünk egy gyereket valamelyik kétgyerekes ismerőstöl. […]
Újabb lelekesedés, újabb hely, újabb tanfolyam. Az üvegékszer az. Közben kiderült, hogy Skorpió az aszcendensem. Az jelent valamit?
Éjjel azt álmodtam, hogy visszamentem az exmunkahelyemre. Nagyon boldog voltam, bár nem igazán értettem a szituációt. Aztán kiderült, hogy nem tudom, hogy mit is keresek ott. De azt sem, hogy itt.
na most elééééééééééééég. immár 145.jére írtam le, hogy kálciummal dúsított csirke, meg fitness-csirke, meg vitaminos csirke, meg panírozott csirke, meg. és még nincs itt a vége. megfogadom, hogy sosem fogom venni annak a bizonyos cégnek a termékeit. pláne nem kalciummal dúsított, extraegészséges, b6 vitaminban bővelkedő fitness szteroidos, izomnövelő csirkét. na, azt pláne nem.
Itt a Sanyi! Reggel kaptam tőle sms-t, hogy “ez a számom….”. Gondoltam megint szolgáltatót váltott Kanadában. Aztán feltűnt, hogy 36-tal kezdődik. Tárcsázás. És valóban, tegnap érkezett. Már nagyon rég járt itt, és tökre hiányzott. Amúgy ma reggel találkoztam a Telhetetlen Méhecskével. Nekikoppant a konyhaablaknak. Nem engedtük be, így szomorúan távozott. Kicsit már fázott; éhes is […]
Ez történt a hétvégén. Gyerekszoba (volt). Konyha (volt). Szüleim beáztak. A nagy esőzés csak kis részben felelős a több milliós kárért. Nagyobb részben a legalsó szomszéd a hunyó. Ugyanis a harmic éves ház esőelvezető csatornája tönkrement, és az ő szintjüknél kilukadt, következésképp beáztak. “Nem mehet ez így tovább” gondolta az alsó lakó, és felmászott a […]
Tegnap sikerült a város legsznobabb helyére beülnünk tereferélni: a dokk caféba. Imádom az ilyen szituációkat: leültettek minket a szamárpadhoz (az ablak mellé nem engedtek, mondván foglalt, de persze egy órán keresztül nem jött senki). Azért szamárpad, mart az ott lévő összes asztalt idővel elpakolták, és csak arra vártak, hogy mi elmenjünk onnan, hogy a teret […]
Tegnap bókot kaptam – legalábbis én annak értékelem. Egy volt tanárommal találkoztam az Eckermannban, az ő kezdeményezésére. Kiderült, hogy azért akart találkozni, hogy rábeszéljen a phd-zésre, és hogy nála legyek phd hallgató. Nagyon jól esett. (Azért némi kellemetlen érzés is vegyül a dologba: a tanárt szülein keresztül ismerő barátnőm szerint “szereti a fiatal lányokat maga […]
Felszállt a 6-osra egy Parkinsonos bácsi. Már elég előrehaladott állapotban volt: keze, mint a karácsonyi kocsonya, járni alig bírt. Kb ötvenéves lehetett, de inkább hatvannak tűnt. Felszállt, ketten is felugrottak a helyükről, de ő inkább befordult a villamos ajtaja felé. Borzasztó volt. A betegségek – és a pusztítás, amit emberen végezhetnek – mindig nagyon rosszul […]
