Hát ez nagyon szórakoztató. A japánok zsidó gyökerei, avagy a tíz elveszett törzs Japánba (is) ment. Ahogy összerakom az eddig hallott legendákat a tíz elveszett zsidó törzsről, úgy egyre inkább az az érzésem, hogy ez a legnagyobb urban legend, szóval global legend. Valahol régebben azt olvastam, hogy az indiánokról is azt gondolták, hogy ők az […]
Hónap: 2005 április
– Igen, kicsit ideges vagyok mostanában. (kollega)– De miért? (közvetlen főnök)– Elegem van, azé’. – Há’ bazeg ugorj ki az ablakon. Ilyen inspiráló párbeszédet hallgattam reggel. **** Nagyon nehéz a szakikkal – ez a tegnapi nap tanulsága. Az egyes számú gázszerelő nem hív vissza, és sosincs otthon. A kettes számú gázszerelő ugyan felveszi a telefont, […]
Jó, jó a pekingi kacsa, szeretem nagyon, de mégis mély meggyőződésem, hogy a rakott krumpli a legjobb kaja. A lecsóról nem is beszélve. ****Néha vannak kellemes meglepetések is a közüzemi szolgáltatóknál.Ma bementem az elmü-höz, hogy rendezzem 3000 – azaz háromezer – forintra rúgó tartozásunkat, mert azzal riogattak a telefonban, hogy különben – megint – kikapcsolják […]
Ez az én formám.Egy volt iskolatársam küldött képet a két gyerekéről, és én meg áradoztam neki, hogy milyen helyes kislányok. Majd megírta, hogy az egyik az egy helyes kisfiú.Mindegy, mert engem meg fiúnak néztek kiskoromban a győri sporttáborban.
Budapester kollegám harakirizett. Miért is? Egy eseményről a blogján viszonylag markáns véleményt fogalmazott meg (tájékozódás: itt), amiért “kapott hideget-meleget”, ahogy írta a már nem létező naplójában. (Attól a kérdéstől, most tekintsünk el, hogy a megfogalmazott véleménye mennyire volt alátámasztott, kidolgozott, vagy pusztán fikázódó.) A lényeg, hogy sokan támadtak rá, veszekedtek, megsértődtek – már amennyire tudom […]
Érdekes ebéden vettem részt. A két ismeretlent így mutatta be egy ismerős: “Z ügynök és M ügynök”.A két ügynök pedig a megismerkedés első percében így – teljesen ismeretlenül – magyarázkodott a nevük elhallgatásáról: “Nem akarunk belekerülni a blogodba”. Őszintén szólva egyáltalán nem jutott volna eszembe külön róluk írni, ha külön nem hívják fel rá a […]
Tegnap zuhanyoztama szüleimnél…5 éve nem történt ilyen. Nagyon fura volt: visszajöttek azok a mozdulatok, cselekvések, amik az ottani zuhanyozásomat jellemzeték: például csentem egy keveset anyukám különféle kencéiből, ahogy régen is. Azért valami változott: hatalmas tócsát hagytam magam után.
Lassan már 5 éve bámulom a képernyőt főműsoridőben. Lassan kezdek rájönni, hogy ez nem vmi jó dolog; bezárva lenni 4 fal közé és a fél időmet hülyeségekkel elcseszni. Felmerült bennem, hogy biztos azért vagyok elégedetlen, mert megtehetem: ha súlyos kenyér-gondjaim lennének, akkor nem rinyálnék itt össze-vissza az unalmas munkáról, bumburnyák főnökről, a bezártságról, az önmegvalósításról […]
Vallomás. Újabb előítéletesség-önkutatás. A lenti buszos kalandot ecsetelő bejegyzésben eredetileg “kisebbségi” kislány szerepelt a “roma” kislány helyett. BB írt egy levelet, hogy ez nem túl jó szerinte, és szó mi szó, előtte már nekem is megfordult a fejemben, hogy a “kisebbségi” kislány kifejezés 1. lekezelő 2. nem csak roma kisebbség él Budapesten. Szóval kijavítottam “romára”, […]
Fantasztikus dolog a napló. Tegnap elég világfájdalmas hangulatban érkeztem haza, és tudtam, hogy az nemhogy nem segít, de egyenesen ront a helyzeten. És kiírtam magamból 10 oldalon keresztül. És segített: egész pozitív lettem az írási félóra végére. Ez persze önmagában nem oldja meg a dolgokat, de talán segít. Amúgy a füzetet épp 5 éve kezdtem […]
